EPKEB

Egyesített Pszichológiai Kutatásetikai Bizottság
Az Egyesített Pszichológiai Kutatásetikai Bizottságot a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete, a Közép-európai Egyetem Filozófia Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézete, Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézete és a Szegedi Egyetem Pszichológiai Intézete hozta létre az e kutatóhelyeken folyó, oktatók által folytatott pszichológiai kutatások előzetes szakmai etikai vizsgálata és jóváhagyása céljából. A bizottsághoz a későbbiekben további magyarországi kutatóhelyek is csatlakozhatnak a résztvevő intézmények egyöntetű egyetértésével. A bizottságot létrehozó és ahhoz később csatlakozó intézmények elérik, hogy fenntartójuk a pszichológiai kutatások előzetes etikai vizsgálatának jogát a bizottságra ruházza.

Alapító nyilatkozat és eljárásrend

Illetékesség

Annak eldöntése, hogy mely kutatásokhoz kérik a bizottság előzetes jóváhagyását, az egyes intézmények hatáskörébe tartozik, azonban a bizottság elé utalt kutatási tervekről hozott döntést magukra kötelezőnek tekintik. A bizottság kizárólag a intézményekben folyó kutatások előzetes etikai vizsgálatában illetékes. Nem kérhető a bizottságtól (1) már folyó vagy befejezett kutatások utólagos etikai értékelése, (2) egyéb kutatásetikai kérdésekben (pl. plágium, hamisítás) való állásfoglalás, (3) klinikai vagy egyéb alkalmazott pszichológiai eljárások véleményezése, és (4) olyan kutatási tervek vizsgálata, melyek nem a résztvevő intézmények valamelyikén vagy azok közreműködésével történnének.

Tagság

A résztvevő intézmények a bizottságba 1 vagy 2 tudományos (PhD vagy azzal ekvivalens) fokozattal rendelkező tagot delegálnak. Amennyiben az intézmény tudományos fokozattal rendelkező pszichológus oktatóinak és kutatóinak száma 8 vagy annál kevesebb, az intézmény egy tagot delegál a bizottságba, egyébként kettőt. Az intézmények által delegált tago(ka)t az intézmény veztője bízza meg ezzel a feladattal 3 éves időtartamra, és szükség esetén ő gondoskodik pótlásukról vagy helyettesítésükről is. A tagok nem kapnak juttatást a bizottságban végzett munkájukért, de esetleges költségeiket a saját intézményük megtéríti.

A bizottság megalakulásakor tagjai közül elnököt választ. Az elnöki tiszt a továbbiakban tanévenkénti rotációval a bizottság további tagjaira száll egy éves megbízatással. A bizottság elnöke (az első elnök kivételével) csak olyan tag lehet, aki legalább egy éve a bizottság tagja. Akadályoztatása esetén az elnök a tagok közül kér fel valakit a bizottság ideiglenes vezetésére.

Budapest, 2009. március 6.

Eljárásrend

A bizottság a munkáját általában elektronikus levelezés útján végzi. A bizottság ülését, amelyen minden tag személyesen részt vesz, legalább évente egyszer össze kell hívni. Az ülést a soros elnök hívja össze minden év januárjában a tagokkal való egyeztetés alapján annak a tanszéknek a székhelyére, ahova a soros elnök tartozik. Az ülésen (1) megválasztják a következő soros elnököt, aki következő szeptemberben veszi át a bizottság irányítását, (2) megváltoztathatják bizottság ügyrendjét és az előzetes etikai eljárás mentét, és (3) állásfoglalásokat hozhatnak általános kutatásetikai kérdésekben. Az elnök vagy a tagok javaslatára további ülések is összehívhatók. A bizottság döntéseiről nyilvános jegyzőköny készül, amelyet minden tag megkap. Amennyiben a bizottság ülése egyedi kérelmek ügyét is tárgyalja, annak tartalma nem kerül a jegyzőkönyvbe.

Az előzetes etikai eljárás

Előzetes etikai vizsgálatot a résztvevő intézmények bármely oktatója, kutatója, alkalmazottja, doktorandusza vagy diákja kezdeményezhet. A vizsgálati kérelem magyar vagy angol nyelven adható be, és az ejárás a továbbiakban azon a nyelven folytatódik, amelyen azt beadták. Amennyiben kutatási engedélyért olyan személy folyamodik, aki nem rendelkezik tudományos fokozattal, a kérelemhez szükséges a kutatást felügyelő oktató vagy kutató (szupervizor) megnevezése és annak előzetes hozzájárulása. A hozzájárulás megadása azt jelenti, hogy a szupervizor kérelmet olvasta, és annak tartalmáért felelősséget vállal.

A kérelmet a mellékelt űrlapon, elektronikus formátumban kell beadni. A kitöltött űrlapot és a mellékleteket a vizsgálati kérelmet kezdeményező intézményből delegált egyik bizottsági tagnak kell benyújtani emailben. A bizottsági tag a kérelmet formailag ellenőrzi, és ha azt rendben találja, elektronikusan továbbítja a bizottság soros elnökének (ellenkező esetben hiánypótlásra visszaadja a kérelmezőnek). A bizottsági tag olyan kérelmeket is visszautasíthat az elnökhöz való továbbítás nélkül, amelyek vizsgálatára a bizottság tartalmilag nem illetékes.

A bizottság elnöke a kérelmet egy sorszámmal látja el (ezen a számon lehet később az engedélyre hivatkozni). Alapesetben a kérelmet a bizottság két tagja bírálja el érdemben, akiket az elnök jelöl ki (az egyik bíráló saját maga is lehet). A kérelmező számára a bíráló bizottsági tagok személye nem nyilvános. Amennyiben bármely véleményező úgy véli, hogy az eljárásba egy vagy több külső szakértőt is be kell vonni, a kérelem ezeknek is továbbítható, de erről az elnököt értesíteni kell. Rövidített eljárás kezdeményezhető olyan kutatások esetében, amelyek egy előzőleg az EPKEB által jóváhagyott kutatástól a kérelmező szerint csak minimális mértékben különböznek. Az ilyen kérelmeket a bizottság elnöke jogosult további tagok megkérdezése nélkül jóváhagyni, de szükség esetén normális eljárást is javasolhat. Az elnök vagy egy általa felügyelt kutató kérelmeit a bizottság egy másik tagja kezeli.

A bizottság két eljáró tagja a kérelmet a Magyar Pszichológiai Társaság által kiadott Pszichológusok Etikai Kódexe megfelelő előírásai, a bizottság által kiadott állásfoglalások és további kutatásetikai elvek figyelembe vételével értékeli. A két bíráló a kérelem tanulmányozása (és esetleg a szakértők véleménye) alapján külön-külön döntést hoz, a következő lehetőségek közül választva:

  1. Jóváhagyás. Ennek a döntésnek a tartalma az, hogy a kutatásra az etikai engedély megadható.
  2. Kiegészítés kérése. Ebben az esetben a bíráló további információt kér a döntéshez, vagy javaslatot tesz olyan kisebb változtatásra a kutatás eljárásában, amellyel a kérelem elfogadhatóvá tehető.
  3. Elutasítás. Ez a döntés az etikai engedély megtagadását jelenti. Ehhez a döntéshez indoklást kell adni arról, mely etikai elvet sértene a kutatás végrehajtása a bíráló véleménye szerint.

Ha bármelyik bíráló az kérelem elutasítását javasolja, a kérelmet a teljes bizottság elé kell utalni, minden tagnak megküldve azt. Az elutasítás fenntartásáról a bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén a soros elnök szavazata dönt.

Amennyiben bármelyik bíráló kiegészítést kér, a kérelmet a kérelmezőnek vissza kell küldeni. A kiegészített kérelem nem kap új sorszámot, és visszakerül az eredeti bírálókhoz, akik a fenti döntések egyikét hozzák meg róla.

Amennyiben mindkét bíráló jóváhagyja a kérelmet, erről a kérelmezőt a bizottság elnöke emailben értesíti. A kérelmező ennek alapján a kutatást elkezdheti. A jóváhagyás véglegessé úgy válik, hogy a kérelmező a a kérelmet nyomtatásban, aláírásával (és szükség esetén a szupervizor aláírásával) ellátva a bizottság soros elnökének 3 példányban elküldi, aki annak jóváhagyását aláírásával igazolja. Az aláírt példányok közül egyet a kérelmező, egyet a soros elnök, és egyet a kérelmezőt foglalkoztató intézmény kap meg.

A kutatásetikai vizsgálat kérelme bizalmasan kezelendő, annak se tényéről, se tartalmáról sem az elnök, sem pedig a bizottsági tagok nem adhatnak információt a kérelmezőn kívül senkinek, jóváhagyás esetén sem. Amennyiben az eljárásba külső szakértők bevonása válik szükségessé, a kérelem bizalmas voltáról a szakértőket is tájékoztatni kell. A kérelem elutasítása és annak indoklása kizárólag a kérelmezőnek küldhető meg.

 

Melléklet(-ek):
Fájlnév Leírás Fájl mérete Utolsó módosítás
Diese Datei herunterladen (ŰRLAP EPKEB kérelem .pdf)ŰRLAP EPKEB kérelem .pdf 26 Kb 09/17/12 09:16