Műhelymunkák

A BA tanulmányok során a 3., 4., 5., és 6. szemeszterben lépnek be az u.n. „Differenciált kutatásmódszertan”tárgyak, másnéven Műhelymunka kurzusok, amelyek középpontjában egy-egy műhelymunka elkészítése áll. A Műhelymunka kurzusok a kutatásmódszertan megismerését és alkalmazását mélyítik el a pszichológia főbb alapterületeinek megfelelően, emellett gyakoroltatják a jó minőségű tudományos szövegalkotás készségeit is.

A  műhelymunkák tanári irányítás mellett végzett önálló kutatómunkát és ennek műhelymunka dolgozat formájában való megírását jelentik. A műhelymunkák 4 szemesztere alatt mindenkinek két „nagy” és két „kis” műhelymunkát kell elkészítenie.

A műhelymunkákra vonatkozó összes előírást és szabályt tartalmazzák az alábbi dokumentumok, amelyeket érdemes alaposan tanulmányozni, mert a bennük foglalt rendelkezések és előírások ismerete és betartása minden hallgató számára kötelező, további külön ismertetés nélkül is! A dokumentumok egyaránt vonatkoznak a nappali és a levelező képzésre.

  1. A műhelymunka kurzusok rendje. Hogyan működik egy műhelymunka kurzus?
  2. Mit jelent a nagy és a kis  műhelymunka? Mire kell figyelni?
  3. Empirikus műhelymunkák etikai jóváhagyása – Mit kell tenni, mire kell figyelni?
  4. Mi a műhelymunkák benyújtásának határideje és módja?
  5. Hogyan történik a műhelymunkák értékelése?
  6. Műhelymunka portfolió – Mit jelent és hogyan kell elkészíteni?
  7. Nagy empirikus műhelymunkák tartalmi és formai követelményei.
  8. Nagy elméleti műhelymunkák tartalmi és formai követelményei.
  9. Kis műhelymunkák tartalmi és formai követelményei.
  10. Kutatási terv sablon és elméleti dolgozat vázlat sablon
  11. A műhelymunka szabályzat PDF változata

1.  A MŰHELYMUNKA  KURZUSOK  RENDJE.  HOGYAN  MŰKÖDIK  EGY  MŰHELYMUNKA  KURZUS?

A Műhelymunka kurzusok a kutatásmódszertan megismerését és alkalmazását mélyítik el a pszichológia főbb alapterületeinek megfelelően:

 

  • Fejlődéslélektani kutatásmódszertan
  • – a csecsemő- és gyermekvizsgálatok sajátos módszertani eljárásai és követelményei, az egész életen át tartó fejlődés (pályaválasztás, az öregedés, életközépi válságok)  témái és vizsgálati módszerei;
  • Általános lélektani kutatásmódszertan – a megismeréssel összefüggő pszichés funkciók felmérésének és kutatásának témái és módszerei;
  • Személyiséglélektani kutatásmódszertan – a személyiségtesztek és egyéb személyiséglélektani témák és módszerek alkalmazása;
  • Szociálpszichológiai kutatásmódszertan – a társaslélektan témái és kutatási módszerei.

 

 

 

Fejlődéslélektani kutatásmódszertan gyakorlat 3 kredit Műhelymunka 1. 3. szemeszter
Ált.lélektani kutatásmódszertan gyakorlat 3 kredit Műhelymunka 2. 4. szemeszter
Személyiséglélektani kutatásmódszertan gyakorlat 3 kredit Műhelymunka 3. 5. szemeszter
Szociálpszichológiai kutatásmódszertan gyakorlat 3 kredit Műhelymunka 4. 6. szemeszter

A műhelymunka kurzusok egységes követelményrendszerűek.  Az oktató által megadott határidőre minden hallgatónak saját témát kell választania a tanár jóváhagyásával.  A továbbiakban a hallgatók önállóan végzik a kutatást (társszerzőség nincs) az oktatóval történő rendszeres konzultáció mellett.

A konzultáció történhet személyesen (egyénileg vagy csoportban), skypon, emailen, illetve a moodle rendszeren keresztül.  A konzultációk rendjét az oktató szabja meg, de a hallgatónak legalább 4 konzultáción kötelező résztvennie a félév során.  A konzultáció során a tanár személyre szólóan irányítja a diák munkáját, visszajelzést és útmutatást ad az elkészült munkaanyagokra.

A félév során a hallgatónak négy lépésben kell dokumentálni előrehaladását a moodle rendszerre történő feltöltéseken keresztül – ezek a következőek:

  1. lépés: A műhelymunka témájának meghatározása;
  2. lépés: A jóváhagyott témában kidolgozott kutatási terv első vázlata (empirikus munka esetén az etikai jóváhagyási kérelem megszövegezésével együtt), illetve elméleti dolgozat esetén a dolgozat első vázlata.
  3. lépés: A jóváhagyott  kutatási terv illetve dolgozatvázlat alapján kidolgozott munka első változata;
  4. lépés: A munka végleges leadás előtti teljes, kidolgozott változata.

A sikeres konzultáció az oktató és a hallgató kooperációján nyugszik; az oktatónak minden elvárható segítséget meg kell adnia a dolgozat elkészítéséhez, a hallgatónak pedig együtt kell működnie a konzultációra vonatkozó előírások betartásában.  A munkafázisok dokumentálása, illetve a kötelező konzultációkon való  részvétel nélkül nem lehetséges dolgozatleadás!

2.  MIT JELENT  A  NAGY ÉS A KIS MŰHELYMUNKA?  MIRE KELL FIGYELNI?

NAGY MŰHELYMUNKA egy olyan 10-15 oldal szövegtest hosszúságú dolgozat, amely műfajilag kétféle lehet:

  1. Az empirikus jellegű műhelymunkában a hallgató kutatási kérdést és hipotézist (hipotéziseket) fogalmaz meg a szakirodalomra és elméleti háttérre alapozva, a saját maga által gyűjtött adatokat elemzi, választ ad a feltett kérdésekre, és konklúziókat von le a vizsgálatból. A dolgozatban ezeket a tartalmi és formai követelményeknek megfelelően dokumentálja.
  2. Az elméleti áttekintő – elemző munkában a hallgató a tudomány szempontjából releváns elméleteket, problémákat fejt ki és elemez összehasonlító vagy történeti jelleggel, illetve elemzően áttekinti egy erre alkalmas problémakör kiterjedt szakirodalmát.

A két nagy műhelymunka közül egynek empirikus jellegűnek, egynek pedig elméleti- áttekintő jellegűnek kell lennie.  A hallgató a témaválasztás során nyilatkozik a tanárnak, hogy az adott műhelymunka kurzuson milyen típusú munkát végez.  Amennyiben egy hallgató több nagy műhelymunkát kíván írni kis műhelymunka helyett, erre lehetősége van.  Az előírás ebben az esetben is legalább egy empirikus és egy elméleti munka.

Bármilyen kombinációban végzi is el a hallgató a műhelymunka kurzusokat, neki magának kell számon tartania az előírt kritériumok teljesítését.  Az intézet számon tartja és rögzíti, hogy ki milyen munkát végzett, de nem figyelmezteti az egyes hallgatókat  a kritériumok teljesülésére vonatkozóan.

KIS MŰHELYMUNKA azt jelenti, hogy a hallgatónak egy kisebb volumenű feladatot kell teljesítenie a kurzus alatt, amelyet az adott tanár instrukciói szerint kell elvégeznie.  A kis műhelymunka például a következő típusú feladat lehet: kutatási terv elkészítése, egy kiválasztott kutatási módszer alkalmazása kisebb mintán, egy kutatási kérdéshez szakirodalom-gyűjtés és ennek alapján egy elméleti bevezető megírása. A dolgozatszövegtestének (azaz tisztán a szövegnek) megkívánt terjedelme 5-6 oldal.
A kis műhelymunkákra vonatkozóan további pontos információt a szakcsoportok, illetve a szaktanárok adnak az adott műhelymunka kurzuson.

3. EMPIRIKUS MŰHELYMUNKÁK  ETIKAI JÓVÁHAGYÁSA – MIT KELL TENNI, MIRE KELL FIGYELNI?

Az empirikus  műhelymunkákra ugyanaz az etikai jóváhagyási szabály érvényesül,, mint  amelyik általában a hallgatók által végzett kutatásokra vonatkozik (lásd „Diák kutatásokra vonatkozó etikai szabályok” és „Diák kutatásokra vonatkozó etikai űrlap” c. dokumentumok az „Etika” menüpont alatt!).
A legfontosabb tudnivalók:  minden empirikus műhelymunkára vonatkozóan el kell dönteni a kurzust vezető tanár segítségével, hogy a munka tartalmaz-e bármilyen etikai kockázatot a résztvevőkre nézve, és ha igen, azt hogyan fogja kezelni, illetve minimalizálni a kutató.  Az etikai űrlapot, beleértve az informált beleegyezés tervét és szövegét konzultáción keresztül jóváhagyja a tanár.  Adatgyűjtést csak úgy lehet megkezdeni, ha ez a lépés megtörtént!

A kitöltött és jóváhagyott űrlapot a végleges formában benyűjtott dolgozathoz mellékletként kell csatolni (lsd. formai követelmények)!

4.  A MŰHELYMUNKÁK BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA  ÉS HATÁRIDEJE  – MIRE KELL FIGYELNI?

A dolgozatot elektronikus formában, az intézeti honlapról elérhető CooSpace rendszeren keresztülkell feltölteni (instrukció szerint).
A műhelymunkák egyes fázisokban elkészült verziói, illetve a végleges változat feltöltésének határidejét a tanár szabja meg, és a félév eleji kurzustematikában teszi közzé.  A végleges verzió pontos határidőre történő leadása fontos – késedelmes leadása esetén a műhelymunkát nem fogadjuk el.

5. A MŰHELYMUNKÁK ÉRTÉKELÉSE

A nagy műhelymunka értékelése egységesített értékelőlapon történik (lásd külön dokumentumban).  Az értékelést az oktató 10 napon belül elvégzi és az értékelő lapot elküldi a diáknak.

Az értékelési pontszámhatárok minden műhelymunka kurzuson egységesek:

  • 90-100 jeles
  • 80-89 jó
  • 70-79 közepes
  • 60-69 elégséges
  • 60 alatt elégtelen

Elégtelen értékelés esetén:
A műhelymunka kurzust újra fel kell venni a következő meghirdetett alkalommal.
A kurzus tanrendi ütemezéstől eltérő meghirdetésére nincs lehetőség!
Az értékelés által kifogásolt pontokat ki kell javítani, és a dolgozatot újra be kell nyújtani értékelésre.
A benyújtáskor mellékelni kell az előző értékelő lapot! Az újra felvett kurzus során nem kötelező a konzultáció, elegendő a dolgozat újbóli beadása.
A műhelymunkákat a következő értékelő lapokon értékelik az oktatók (az értékelőlapokat  elektronikusan juttatják el a diákhoz a dolgozat leadását követően):

 

6.  MŰHELYMUNKA PORTFOLIÓ – MIT JELENT ÉS HOGYAN KELL ELKÉSZÍTENI?

A következő portfolióra vonatkozó szabály felmenő rendszerben először azokra a hallgatókra vonatkozik, akik 2012-ben teszik le a BA záróvizsgát!
A műhelymunka portfolió nem más, mint a négy műhelymunka és a hozzájuk tartozó értékelések összegyűjtése.  A portfolió elkészítése és leadása a hallgató feladata.  A portfoliót a BA záróvizsga előtt egy héttel kell elektronikusan elküldeni az alábbi címre:portfolioszte@gmail.com. A portfoliót a záróvizsga bizottság  átnézi, de nem értékeli; benyújtása a vizsgázás előfeltétele.

A portfolio egy tömörített mappa amelynek file neve a hallgató neve kell, hogy legyen, illetve a végzés éve (pl. pityi_palko_2012)

A mappában a műhelymunkáknak illetve azok értékeléseinek kell szerepelni. Értékelés hiányában egy word dokumentumon a hallagató nyilatkozik arról, hogy a témavezetőtől nem kapott írásos véleményt, de az alábbi témavezetőtől az alábbi jegyet kapta – és beírja a hiteles érdemjegyet. Lényeges, hogy a műhelymunkának azonosnak kell lennie az értékelésre beadott anyaggal!
A dokumentumok file nevéből kell látszani, hogy melyik tárgyból és milyen típusú műhelymunkáról van szó, illetve melyik műhelymunka értékelésről.
A portfólióban tehát 4 műhelymunka és négy értékelés(vagy nyilatkozat szerepel)  az alábbi file név formátummal:

Egy példa:

áltlél_ kis_empir
fejl_nagy_elm
szoc_nagy_empir
szem_kis_elm
az értékelés dokumentumoknál:  ált_értékel; fejl_értékel; szoc_értékel, szem_értékel stb.

7. NAGY EMPIRIKUS  NAGY MŰHELYMUNKÁKRA VONATKOZÓ  TARTALMI  ÉS FORMAI  KÖVETELMÉNYEK

Az empirikus jellegű műhelymunkában a hallgató kutatási kérdést és  hipotézist (hipotéziseket) fogalmaz meg a szakirodalomra és elméleti háttérre alapozva, a saját maga által gyűjtött adatokat elemzi, választ ad a feltett kérdésekre, és konklúziókat von le a vizsgálatból. A dolgozatban a hallgató ismerteti a tárgyban végzett kutatás szakirodalmi előzményeit, bemutatja és indokolja a bizonyítás módszereit.

  • TERJEDELEM
  • SZAKIRODALOM
  • TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK
  • CÍMLAP SABLON NAGY EMPIRIKUS MŰHELYMUNKÁHOZ (letölthető innen)

 

TERJEDELEM
Az empirikus műhelymunka terjedelme a szövegtestre vonatkozóanminimum 10 oldal, 1.5-es sorközzel, 12-es Times Roman (vagy ahhoz hasonló) karaktertípussal.  A dolgozat ne lépje túl a 15 oldal terjedelmet. A dolgozatban a szöveg folyamatos; az alrészek után NE hagyjuk üresen az oldalt!

SZAKIRODALOM
Empirikus dolgozathoz legalább 5 lektorált folyóiratban megjelent szakcikk feldolgozása szükséges.  Elvárt, hogy a feldolgozott szakirodalom egy része angol nyelvű legyen (amennyiben a téma ezt nem kívánja, a kurzusvezető oktató jóváhagyásával ez a kritérium elengedhető.)
A hivatkozási listán elsősorban elsődleges forrású szakirodalom (eredeti kutatási beszámolót vagy elméleti munkát tartalmazó szakcikk),  illetve másodlagos  forrású szakirodalom (áttekintő, azaz “review” cikk, illetve könyv szerepeljen. Harmadlagos források (pl.tankönyv, enciklopédia, beleértve a wikipédiát) csak a megkövetelt számú hivatkozáson felül szerepelhetnek, és csak indokolt esetben.  Ha egy témába vágó fontos cikknek csak az absztraktja olvasható, az absztraktra való hivatkozás szerepeljen az irodalomlistán, azonban ez egynegyed értékű hivatkozásnak számít.
A hivatkozási lista megadásánál alapvető szabály, hogy a listán csak olyan tétel szerepeljen, amelyre szöveg közben hivatkozás történik. A listán NE szerepeljen olyan tétel, amely címe alapján odaillik, de elolvasni nem volt lehetősége a dolgozat szerzőjének.

TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK
A műhelymunka dolgozatot a Pszichológiai Intézet  által előírt általános tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.  Ezeket a következő dokumentumok tartalmazzák (megtalálhatóak  az „Oktatási segédanyagok” c. menüpont alatt).

  • Általános tartalmi követelmények empirikus dolgozatokhoz” c. dokumentum,
  • Általános formai követelmények” c. dokumentum
  • Hivatkozz helyesen” c. dokumentum

 

8. NAGY ELMÉLETI  MŰHELYMUNKÁKRA VONATKOZÓ  TARTALMI  ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Az elméleti munkában a hallgató a tudomány szempontjából releváns elméleteket, problémákat fejt ki és elemez összehasonlító vagy történeti jelleggel. Követelmény, hogy a hallgató világosan fogalmazza meg a dolgozat középpontjában álló kérdést és azt az empirikus munkákhoz képest kiterjedtebb szakirodalomra alapozva, több oldalról világítsa meg és elemezze.

  • TERJEDELEM
  • SZAKIRODALOM
  • TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK
  • CÍMLAP SABLON NAGY ELMÉLETI MŰHELYMUNKÁHOZ (letölthető innen)

 

TERJEDELEM
A műhelymunka terjedelme a szövegtestre vonatkozóanminimum 10 oldal , 1.5-es sorközzel, 12-es Times Roman (vagy ahhoz hasonló) karaktertípussal.  A dolgozatban a szöveg folyamatos; az alrészek után NE hagyjuk üresen az oldalt!
Elméleti munkák esetében is alapvető követelmény, hogy a hallgató világosan fogalmazza meg a dolgozat középpontjában álló kérdést valamint a dolgozat célkitűzését, és ezeket az empirikus munkákhoz képest kiterjedtebb szakirodalomra alapozva, több oldalról világítsa meg és elemezze azt.

SZAKIRODALOM
Elméleti dolgozathoz  legalább 10 lektorált folyóiratban megjelent szakcikk vagy könyv, könyvfejezet feldolgozása szükséges.  Kívánatos, hogy a feldolgozott szakirodalom egy része angol nyelvű legyen (amennyiben a téma ezt nem kívánja, a kurzusvezető oktató jóváhagyásával ez a kritérium elengedhető.)

Elméleti cikkeknél a hivatkozási listán elsődleges szakirodalom (eredeti kutatási beszámolót vagy elméleti munkát tartalmazó szakcikk) és másodlagos  szakirodalom (áttekintő, azaz “review” cikk, illetve könyv szerepeljen. Harmadlagos források (pl.tankönyv, enciklopédia, beleértve a wikipédiát) csak indokolt esetben, a megkövetelt számú hivatkozáson felül szerepeljen. Ha egy témába vágó fontos cikknek csak az absztraktja olvasható, az absztraktra való hivatkozásszerepeljen az irodalomlistán, azonban ez egynegyed értékű hivatkozásnak számít.
A hivatkozási lista megadásánál alapvető szabály, hogy a listán csak olyan tétel szerepeljen, amelyre szöveg közben hivatkozás történik. A listán NE szerepeljen olyan tétel, amely címe alapján odaillik, de elolvasni nem volt lehetősége a dolgozat szerzőjének.  Ha egy témába vágó fontos cikknek csak az absztraktja olvasható, az absztraktra való hivatkozás szerepelhet az irodalomlistán, azonban ez fél értékű hivatkozásnak számít.

TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK
Elméleti műhelymunka kutatás során az első lépés a megfelelő dolgozatvázlat kidolgozása. A dolgozat vázlat sablonja a 10. menüpontból letölthető.

Az elméleti- elemző munkák műfaja nem követ olyan szoros előírásokat mint az empirikus munkák, mivel a kifejtés menetének és a dolgozat szerkezetének a tárgyalt problémakör lényegi pontjaihoz kell igazodnia.
Az elméleti műhelymunka dolgozatot a Pszichológiai Intézet  által előírt általános tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.  Ezeket a következő dokumentumok tartalmazzák (megtalálhatóak  az „Oktatási segédanyagok” c. menüpont alatt).

  • Általános tartalmi követelmények elméleti dolgozatokhoz
  • Formai követelmények elméleti dolgozatokhoz
  • Hivatkozz helyesen

Etikai nyilatkozat elméleti munkához nem kell. (Plágium nyilatkozat kell!).

9. KIS  MŰHELYMUNKÁKRA VONATKOZÓ  TARTALMI  ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

A kis műhelymunka során egy kisebb volumenű feladatot kell teljesítenie a kurzus alatt, amelyet az adott tanár instrukciói szerint kell elvégeznie.  A kis műhelymunka tipikusan a következő típusú feladat lehet: kutatási terv elkészítése, egy kiválasztott kutatási módszer alkalmazása kisebb mintán, egy kutatási kérdéshez szakirodalom-gyűjtés és ennek alapján egy elméleti bevezető megírása.

Kis műhelymunkák esetében is alapvető követelmény, hogy a hallgató világosan fogalmazza meg a dolgozat középpontjában álló kérdést valamint a dolgozat célkitűzését, és részletesen ismertesse / dokumentálja az elvégzett munkát.

  • TERJEDELEM
  • SZAKIRODALOM
  • TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK
  • CÍMLAP SABLON KIS MŰHELYMUNKÁHOZ (letölthető innen)

 

 

TERJEDELEM
A kis műhelymunka szövegtestének (azaz tisztán a szövegnek) megkívánt terjedelme 5-6 oldal, 1.5-es sorközzel, 12-es Times Roman (vagy ahhoz hasonló) karaktertípussal.  A dolgozatban a szöveg folyamatos; az alrészek után NE hagyjuk üresen az oldalt!

SZAKIRODALOM
Kis műhelymunkához legalább 5, a témához megfelelően illeszkedő és megfelelő színvonalú szakirodalom feldolgozása szükséges.

TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

A kis műhelymunkák változatos műfajúak, ezért a kifejtés menetének és a dolgozat szerkezetének a tárgyalt problémakör lényegi pontjaihoz kell igazodnia.  A követelményekre vonatkozó további pontos információt a szaktanárok adnak az adott műhelymunka kurzuson.  Kivétel ez alól a kutatási terv mint kis műhelymunka, amelyre vonatkozóan egységesen a Kutatási terv sablon mérvadó, és amelyhez a etikai űrlapot is ki kell dolgozni.

10. KUTATÁSI TERV SABLON ÉS DOLGOZATVÁZLAT SABLON

KUTATÁSI TERV készítése kétféle módon jöhet szóba a műhelymunkák során: vagy mint a nagy empirikus műhelymunka kiinduló lépése, vagy mint önálló kis műhelymunka.

Nagy empirikus műhelymunka esetében a kutatási terv feladata az, hogy a munka átgondoltan, megalapozottan indulhasson meg.  Kis műhelymunka esetében a kutatási terv végső produktum, amelyben részletesen és körültekintően be kell mutatni a tervezett kutatás szakirodalmi megalapozását és módszertani kivitelezését a megadott szempontok szerint.
A kutatási terv sablonja mind a két fenti esetben azonos, és innen letölthető.

DOLGOZATVÁZLAT nagy elméleti műhelymunkák esetében készül, azzal a céllal, hogy a dolgozat kidolgozása megfelelően átgondolt és jóváhagyott alapokról induljon.
A dolgozatvázlat sablonja innen letölthető.

 

Melléklet(-ek):
Fájlnév Leírás Fájl mérete Utolsó módosítás
Diese Datei herunterladen (cimlap_sablon_kis_muhelymunkahoz.pdf)cimlap_sablon_kis_muhelymunkahoz.pdf 39 Kb 05/07/12 19:09
Diese Datei herunterladen (cimlap_sablon_nagy_elmeleti_muhelymunkahoz.pdf)cimlap_sablon_nagy_elmeleti_muhelymunkahoz.pdf 39 Kb 05/07/12 19:10
Diese Datei herunterladen (cimlap_sablon_nagy_empirikus_muhelymunkahoz.pdf)cimlap_sablon_nagy_empirikus_muhelymunkahoz.pdf 39 Kb 05/07/12 19:11
Diese Datei herunterladen (dolgozatvazlat_sablon.pdf)dolgozatvazlat_sablon.pdf 21 Kb 05/07/12 19:12
Diese Datei herunterladen (ertekelolap_kis_muhelymunka_dolgozat.pdf)ertekelolap_kis_muhelymunka_dolgozat.pdf 26 Kb 05/07/12 19:10
Diese Datei herunterladen (ertekelolap_nagy_elmeleti_dolgozat.pdf)ertekelolap_nagy_elmeleti_dolgozat.pdf 31 Kb 05/07/12 19:13
Diese Datei herunterladen (ertekelolap_nagy_empirikus_dolgozat.pdf)ertekelolap_nagy_empirikus_dolgozat.pdf 32 Kb 05/07/12 19:13
Diese Datei herunterladen (kutatasi_terv_sablon.pdf)kutatasi_terv_sablon.pdf 24 Kb 05/07/12 19:12
Diese Datei herunterladen (muhelymunka_leirasa.pdf)muhelymunka_leirasa.pdf 305 Kb 02/16/12 00:35