Műhelymunkák

A műhelymunkák rendje 2013-as tanév kezdetétől

A differenciált kutatásmódszertan (DKM) kurzusok integráns részét képezik az SZTE-n folyó módszertani képzésnek. ADKM koncepció lényege, hogy a tényleges műhelymunka írást minden estben egy módszertani gyakorlati felkészítő félév előzze meg. Ennek keretében a hallgatók megismerkednek és begyakorolnak kutatási eljárásokat, amelyeket a következő félévben elvégzendő önálló kutatásban már alkalmazni is tudnak. Az alábbi táblázat szemlélteti az egyes félévek célkitűzését és a főbb módszereket, amelyek az adott félévben bemutatásra, feldolgozásra kerülnek.

KURZUS NEVE KURZUS LEÍRÁSA ÉRTÉKELÉS
3. félév

DKM 1.

Műhelymunka felkészítő félév

A kurzus általános felkészítést ad a műhelymunkák keretében végzendő kutatások elvégzéséhez és a műhelymunka dolgozatok megírásához.

 

A kurzus első blokkjának fókusza ismerkedés az empirikus mellett a review és az esszé műfajával, szakirodalmi szövegek megértése – értelmezése, íráskészségfejlesztés.

 

A második blokk fókusza a kutatási módszerek ismeretének és helyes használatának elmélyítése.

Megismert eljárások:

– interjú technikák

– tartalomelemzési módszerek

Vizsga
4. félév

DKM 2.

Műhelymunka kutató félév

Ebben a félévben készítik el a hallgatók az első műhelymunkájukat . Témát a fejlődéslélektan vagy az általános lélektan köréből választhatnak.

Az Intézet oktatói tutoriális jelleggel segítik őket a munkában.

Első műhelymunka

a követelmények és értékelés szempontjai megegyeznek a korábban „nagy műhelymunkának” nevezett műfajjal.

 

5. félév

DKM 3.

űhelymunka felkészítő

A kurzus a szociálpszichológia és a személyiséglélektan területeire hangoltan mélyíti tovább a kutatásmódszertani ismereteket. Kiscsoportos formában, hetirendszerességgel.

Kiscsoportos gyakorlat keretében a hallgatók megismerkednek:

– nagymintás kérdőíves eljárások

– asszociatív módszerek (AGA, Verges, SST, IAT)

– szociálpszichológiai kísérletek módszertana

– fókusz csoportos interjú

– esettanulmány

Minden módszert önálló adatfelvétel és/vagy tervezés útján kipróbálnak, részben a gyakorlati órák keretében, részben önálló házi feladatok során.
6. félév

DKM 4.

Szakdolgozatíró félév

Ebben a félévben készítik el a hallgatók a második műhelymunkájukat. Témát a szociálpszichológia vagy a személyiséglélektan köréből választhatnak.Az Intézet oktatói tutoriális jelleggel segítik őket a munkában. Második műhelymunkaA követelmények és értékelés szempontjai megegyeznek a korábban „nagy műhelymunkának” nevezett műfajjal.

 

 

A műhelymunka során elvárt az önálló empirikus kutatás elvégzése és tanulmány színvonalú megírása, amelyhez módszertani segédanyagok és értékelési szempontok is a hallgatók rendelkezésére állnak. A műhelymunkával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat itt összefoglaltuk.

  1. EMPIRIKUS MŰHELYMUNKÁK ETIKAI JÓVÁHAGYÁSA – MIT KELL TENNI, MIRE KELL FIGYELNI?

Az empirikus műhelymunkákra ugyanaz az etikai jóváhagyási szabály érvényesül,, mint amelyik általában a hallgatók által végzett kutatásokra vonatkozik (lásd „Diák kutatásokra vonatkozó etikai szabályok” és „Diák kutatásokra vonatkozó etikai űrlap” c. dokumentumok az „Etika” menüpont alatt!).
A legfontosabb tudnivalók: minden empirikus műhelymunkára vonatkozóan el kell dönteni a kurzust vezető tanár segítségével, hogy a munka tartalmaz-e bármilyen etikai kockázatot a résztvevőkre nézve, és ha igen, azt hogyan fogja kezelni, illetve minimalizálni a kutató. Az etikai űrlapot, beleértve az informált beleegyezés tervét és szövegét konzultáción keresztül jóváhagyja a tanár. Adatgyűjtést csak úgy lehet megkezdeni, ha ez a lépés megtörtént!

A kitöltött és jóváhagyott űrlapot a végleges formában benyűjtott dolgozathoz mellékletként kell csatolni (lsd. formai követelmények)!

  1. A MŰHELYMUNKÁK BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA ÉS HATÁRIDEJE – MIRE KELL FIGYELNI?

A dolgozatot elektronikus formában, az intézeti honlapról elérhető CooSpace rendszeren keresztülkell feltölteni (instrukció szerint).
A műhelymunkák egyes fázisokban elkészült verziói, illetve a végleges változat feltöltésének határidejét a tanár szabja meg, és a félév eleji kurzustematikában teszi közzé. A végleges verzió pontos határidőre történő leadása fontos – késedelmes leadása esetén a műhelymunkát nem fogadjuk el.

  1. A MŰHELYMUNKÁK ÉRTÉKELÉSE

A műhelymunka értékelése egységesített értékelőlapon történik (lásd külön dokumentumban). Az értékelést az oktató 10 napon belül elvégzi és az értékelő lapot a CoosPacen keresztül elküldi a diáknak.

Az értékelési pontszámhatárok minden műhelymunka kurzuson egységesek:

  • 90-100 jeles
  • 80-89 jó
  • 70-79 közepes
  • 60-69 elégséges
  • 60 alatt elégtelen

Elégtelen értékelés esetén:
A műhelymunka kurzust újra fel kell venni a következő meghirdetett alkalommal.
A kurzus tanrendi ütemezéstől eltérő meghirdetésére nincs lehetőség!
Az értékelés által kifogásolt pontokat ki kell javítani, és a dolgozatot újra be kell nyújtani értékelésre.
A benyújtáskor mellékelni kell az előző értékelő lapot! Az újra felvett kurzus során nem kötelező a konzultáció, elegendő a dolgozat újbóli beadása.
A műhelymunkákat a következő értékelő lapokon értékelik az oktatók (az értékelőlapokat elektronikusan juttatják el a diákhoz a dolgozat leadását követően):

  1. MŰHELYMUNKA PORTFOLIÓ – MIT JELENT ÉS HOGYAN KELL ELKÉSZÍTENI?

A következő portfolióra vonatkozó szabály felmenő rendszerben először azokra a hallgatókra vonatkozik, akik 2012-ben teszik le a BA záróvizsgát!
A műhelymunka portfolió nem más, mint a két műhelymunka és a hozzájuk tartozó értékelések összegyűjtése. A portfolió elkészítése és leadása a hallgató feladata. A portfoliót a BA záróvizsga előtt egy héttel kell elektronikusan elküldeni az alábbi címre: portfolioszte@gmail.com. A portfoliót a záróvizsga bizottság átnézi, de nem értékeli; benyújtása a vizsgázás előfeltétele.

A portfolio egy tömörített mappa amelynek file neve a hallgató neve kell, hogy legyen, illetve a végzés éve (pl. pityi_palko_2012)

A mappában a műhelymunkáknak illetve azok értékeléseinek kell szerepelni. A dokumentumok file nevéből kell látszani, hogy melyik tárgyból készült műhelymunkáról van szó, illetve melyik műhelymunka értékelésről.
A portfólióban tehát 2 műhelymunka és két, hozzá tartozó értékelés szerepel az alábbi file név formátummal:

pl: fejlodes_muhelymunka, ill., fejlodes_muhelymunka ertekeles

  1. EMPIRIKUS MŰHELYMUNKÁKRA VONATKOZÓ TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Az empirikus jellegű műhelymunkában a hallgató kutatási kérdést és hipotézist (hipotéziseket) fogalmaz meg a szakirodalomra és elméleti háttérre alapozva, a saját maga által gyűjtött adatokat elemzi, választ ad a feltett kérdésekre, és konklúziókat von le a vizsgálatból. A dolgozatban a hallgató ismerteti a tárgyban végzett kutatás szakirodalmi előzményeit, bemutatja és indokolja a bizonyítás módszereit.

  • TERJEDELEM
  • SZAKIRODALOM
  • TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK
  • CÍMLAP SABLON EMPIRIKUS MŰHELYMUNKÁHOZ (letölthető innen)

TERJEDELEM
Az empirikus műhelymunka terjedelme a szövegtestre vonatkozóan: minimum 10 oldal, 1.5-es sorközzel, 12-es Times Roman (vagy ahhoz hasonló) karaktertípussal. A dolgozat ne lépje túl a 15 oldal terjedelmet. A dolgozatban a szöveg folyamatos; az alrészek után NE hagyjuk üresen az oldalt!

SZAKIRODALOM
Empirikus dolgozathoz legalább 5 lektorált folyóiratban megjelent szakcikk feldolgozása szükséges. Elvárt, hogy a feldolgozott szakirodalom egy része angol nyelvű legyen (amennyiben a téma ezt nem kívánja, a kurzusvezető oktató jóváhagyásával ez a kritérium elengedhető.)
A hivatkozási listán elsősorban elsődleges forrású szakirodalom (eredeti kutatási beszámolót vagy elméleti munkát tartalmazó szakcikk), illetve másodlagos forrású szakirodalom(áttekintő, azaz “review” cikk, illetve könyv szerepeljen. Harmadlagos források (pl.tankönyv, enciklopédia, beleértve a wikipédiát) csak a megkövetelt számú hivatkozáson felül szerepelhetnek, és csak indokolt esetben. Ha egy témába vágó fontos cikknek csak az absztraktja olvasható, az absztraktra való hivatkozás szerepeljen az irodalomlistán, azonban ez egynegyed értékű hivatkozásnak számít.
A hivatkozási lista megadásánál alapvető szabály, hogy a listán csak olyan tétel szerepeljen, amelyre szöveg közben hivatkozás történik. A listán NE szerepeljen olyan tétel, amely címe alapján odaillik, de elolvasni nem volt lehetősége a dolgozat szerzőjének.

TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK
A műhelymunka dolgozatot a Pszichológiai Intézet által előírt általános tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. Ezeket a következő dokumentumok tartalmazzák (megtalálhatóak az „Oktatási segédanyagok” c. menüpont alatt).

  • Általános tartalmi követelmények empirikus dolgozatokhoz” c. dokumentum,
  • Általános formai követelmények” c. dokumentum
  • Hivatkozz helyesen” c. dokumentum
  1. ELMÉLETI MŰHELYMUNKÁKRA VONATKOZÓ TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Az elméleti munkában a hallgató a tudomány szempontjából releváns elméleteket, problémákat fejt ki és elemez összehasonlító vagy történeti jelleggel. Követelmény, hogy a hallgató világosan fogalmazza meg a dolgozat középpontjában álló kérdést és azt az empirikus munkákhoz képest kiterjedtebb szakirodalomra alapozva, több oldalról világítsa meg és elemezze.

  • TERJEDELEM
  • SZAKIRODALOM
  • TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK
  • CÍMLAP SABLON NAGY ELMÉLETI MŰHELYMUNKÁHOZ (letölthető innen)

TERJEDELEM
A műhelymunka terjedelme a szövegtestre vonatkozóan: minimum 10 oldal , 1.5-es sorközzel, 12-es Times Roman (vagy ahhoz hasonló) karaktertípussal. A dolgozatban a szöveg folyamatos; az alrészek után NE hagyjuk üresen az oldalt!
Elméleti munkák esetében is alapvető követelmény, hogy a hallgató világosan fogalmazza meg a dolgozat középpontjában álló kérdést valamint a dolgozat célkitűzését, és ezeket az empirikus munkákhoz képest kiterjedtebb szakirodalomra alapozva, több oldalról világítsa meg és elemezze azt.

SZAKIRODALOM
Elméleti dolgozathoz legalább 10 lektorált folyóiratban megjelent szakcikk vagy könyv, könyvfejezet feldolgozása szükséges. Kívánatos, hogy a feldolgozott szakirodalom egy része angol nyelvű legyen (amennyiben a téma ezt nem kívánja, a kurzusvezető oktató jóváhagyásával ez a kritérium elengedhető.)

Elméleti cikkeknél a hivatkozási listán elsődleges szakirodalom (eredeti kutatási beszámolót vagy elméleti munkát tartalmazó szakcikk) és másodlagos szakirodalom (áttekintő, azaz “review” cikk, illetve könyv szerepeljen. Harmadlagos források (pl.tankönyv, enciklopédia, beleértve a wikipédiát) csak indokolt esetben, a megkövetelt számú hivatkozáson felül szerepeljen. Ha egy témába vágó fontos cikknek csak az absztraktja olvasható, az absztraktra való hivatkozás szerepeljen az irodalomlistán, azonban ez egynegyed értékű hivatkozásnak számít.
A hivatkozási lista megadásánál alapvető szabály, hogy a listán csak olyan tétel szerepeljen, amelyre szöveg közben hivatkozás történik. A listán NE szerepeljen olyan tétel, amely címe alapján odaillik, de elolvasni nem volt lehetősége a dolgozat szerzőjének. Ha egy témába vágó fontos cikknek csak az absztraktja olvasható, az absztraktra való hivatkozás szerepelhet az irodalomlistán, azonban ez fél értékű hivatkozásnak számít.

TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK
Elméleti műhelymunka kutatás során az első lépés a megfelelő dolgozatvázlat kidolgozása. A dolgozat vázlat sablonja a 10. menüpontból letölthető.

Az elméleti- elemző munkák műfaja nem követ olyan szoros előírásokat mint az empirikus munkák, mivel a kifejtés menetének és a dolgozat szerkezetének a tárgyalt problémakör lényegi pontjaihoz kell igazodnia.
Az elméleti műhelymunka dolgozatot a Pszichológiai Intézet által előírt általános tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. Ezeket a következő dokumentumok tartalmazzák (megtalálhatóak az „Oktatási segédanyagok” c. menüpont alatt).

  • Általános tartalmi követelmények elméleti dolgozatokhoz
  • Formai követelmények elméleti dolgozatokhoz
  • Hivatkozz helyesen

Etikai nyilatkozat elméleti munkához nem kell. (Plágium nyilatkozat kell!).

  1. KUTATÁSI TERV SABLON ÉS DOLGOZATVÁZLAT SABLON

KUTATÁSI TERV készítése kétféle módon jöhet szóba a műhelymunkák során: vagy mint a nagy empirikus műhelymunka kiinduló lépése, vagy mint önálló kis műhelymunka.
Empirikus műhelymunka esetében a kutatási terv feladata az, hogy a munka átgondoltan, megalapozottan indulhasson meg. Kis műhelymunka esetében a kutatási terv végső produktum, amelyben részletesen és körültekintően be kell mutatni a tervezett kutatás szakirodalmi megalapozását és módszertani kivitelezését a megadott szempontok szerint.
A kutatási terv sablonja mind a két fenti esetben azonos, és innen letölthető.

DOLGOZATVÁZLAT elméleti műhelymunkák esetében készül, azzal a céllal, hogy a dolgozat kidolgozása megfelelően átgondolt és jóváhagyott alapokról induljon.
A dolgozatvázlat sablonja innen letölthető.

Melléklet(-ek):

Fájlnév Leírás Fájl mérete Utolsó módosítás
cimlap_sablon_kis_muhelymunkahoz.pdf 39 Kb 02/06/15 11:19
cimlap_sablon_nagy_elmeleti_muhelymunkahoz.pdf 39 Kb 02/06/15 11:19
cimlap_sablon_nagy_empirikus_muhelymunkahoz.pdf 39 Kb 02/06/15 11:19
dolgozatvazlat_sablon.pdf 21 Kb 02/06/15 11:20
ertekelolap_kis_muhelymunka_dolgozat.pdf 26 Kb 02/06/15 11:20
ertekelolap_nagy_elmeleti_dolgozat.pdf 31 Kb 02/06/15 11:20
ertekelolap_nagy_empirikus_dolgozat.pdf 32 Kb 02/06/15 11:20
kutatasi_terv_sablon.pdf 24 Kb 02/06/15 11:20
muhelymunka_leirasa.pdf 305 Kb 02/06/15 11:20