Mire jogosít az MA diploma?

A pszichológus szakon szerzett MA diplomában megnevezett végzettség: okleveles pszichológus. Ez második felsőfokú végzettségi szintnek számít. Az okleveles pszichológus értelemszerűen elhelyezkedhet azokon a munkaterületen, ahol a viselkedéselemző, de jogosult önálló pszichológusi munkakörök betöltésére is.

Az okleveles pszichológus jogosult magánpraxist folytatni, de nem jogosult egészségügyi szolgáltató tevékenységet végezni, ez utóbbit az aktuális miniszteri rendeletek szabályozzák. Magánpraxis jellegű ellátásban való részvétel a törvényi szabályozás alapján tehát lehetséges, de a diploma megszerzése után közvetlenül, szakmai tapasztalat és támogató team nélkül nem javasolt. Az ilyen tevékenysége nem nevezhető semmilyen formában pszichoterápiának, javasolt az „életvezetési tanácsadás” vagy a „pszichológiai tanácsadás” elnevezés. Az MA végzettséggel rendelkező okleveles pszichológus szakpszichológus végzettség nélkül is elsajátíthat módszerspecifikus eljárásokat (autogén tréning, NLP), amit aztán szubklinikus esetekben alkalmazhat, pl. személyiségfejlesztés céljából.

Az MA diplomával rendelkező pszichológus nem kvalifikált szakpszichológusi feladatkörök ellátására – ehhez szakpszichológusi végzettséget kell szereznie (erről részletesebben az „MA diploma után” részben írunk). A pszichológus MA diploma csak a személyiséget nem befolyásoló intervencióra jogosít fel. Okleveles pszichológus nem készíthet klinikai szakvéleményt, és csak bizonyos pszichodiagnosztikai eszközök (melyek az MPT tesztregiszterében szerepelnek) használatára jogosult önállóan, szakpszichológus vezetése mellett. Hasonlóképpen nem végezhet pszichoterápiát, és a személyiség működését befolyásoló módszerekkel sem élhet.

 

Az okleveles pszichológus tevékenységének fő területei:

 

Diagnosztika: beletartozik az interjú, a viselkedés megfigyelése és a pszichológiai tesztek alkalmazása. Okleveles pszichológus önállóan alkalmazhat objektív teljesítmény- és személyiségteszteket, szakpszichológus szalmai felügyeletével projektív teszteket. Hivatalos pszichológus véleményt azonban nem írhat, ez a szakpszichológus feladata.

Ha egészségügyi rizikótényezőket tapasztal, a pszichológus nem kérhet hivatalos konzíliumot, ezt a kliens háziorvosán vagy kezelő orvosán keresztül kell kivitelezni.

Prevenció: ide soroljuk a megelőzést (elsődleges prevenció), a kialakult problémák okozta ártalmak csökkentését (szekunder prevenció) és a rehabilitációt (harmadlagos prevenció).

Edukáció: pszichológiai jellegű ismeretek átadása betegeknek és hozzátartozóiknak (egészségügy, klinikum területén), tanulóknak és családtagjaiknak (iskola, nevelési tanácsadó). Felvilágosító jellegű előadások, beszélgetések tartása különféle témákban, kompetenciakörüket nem meghaladó módon élőszóban, televízióban, rádióban, írott és nyomtatott sajtóban.

Segítő kapcsolat: a pszichológusi segítő kapcsolat fejlesztő, gyógyító hatásának felhasználása az adott területen. Ezek elsősorban más ellátások mellett, azok hatását fokozva hordozó, kiegészítő, átvezető, felkészítő, támogató funkcióval bírnak. Ilyen tevékenység a tanácsadás (pl. iskolában vagy életvezetési tanácsadásként).

Az egészségügyi szakképzések valamelyikét megkezdő okleveles pszichológus szakpszichológus-jelöltként végezhet továbbá az alappszichoterápiás ellátás körébe sorolt betegvezetést (pl egészségügyi területen), szupportív(támogató) terápiát, krízisintervenciót, utókövetést – minden esetben szakpszichológusi szupervízió mellett. Ezek közös jellemzője, hogy nem feltáró jellegű, hanem a kliens egészséges személyiségrészét támogató, megerősítő, az egyén megküzdési képességét fokozó módszerekről van szó. Mivel nem szakpszichoterápiáról van szó, hatása a nemspecifikus tényezőkön alapul (empátia, kongruencia, feltétel nélküli elfogadás). Az alappszichoterápiás ellátás néven összefoglalt tevékenységformák feltétele tehát: az okleveles pszichológus elsajátított szakmai ismeretei, a segítő kapcsolat adekvát menedzselése a rogersi alapelvek alapján, szakmai szupervízió, folyamatban levő, szakpszichoterápiás módszerre épülő sajátélményű önismeret, folyamatban levő egészségügyi szakképzés.

 

Karrierlehetőségek az MA diploma birtokában

Az MA diploma birtokában az elhelyezkedési és karrier lehetőségek jelentősen kitágulnak. A pszichológus diplomával való elhelyezkedés lehetséges minden olyan szervezetben, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, vezetés, viselkedéskorrekció, gyógyítás, illetve rehabilitációs tevékenység folyik. Ilyen pl. többek között a kórház, gyermekotthon, büntetésvégrehajtás, üzleti élet, nevelési tanácsadó, iskola. szociális intézmények, mentálhigiénés központok, civil szervezetek. A munkaerő-piac nehézségei ellenére növekvő kereslet mutatkozik a legkülönfélébb területeken, ahol emberekkel kell foglalkozni, így pl. a versenyszférában, a civil szervezeteknél, és az oktatásügy különböző színterein, valamint az állami szervezeteknél (pl. katasztrófa védelem, munkaügyi központok, nevelési tanácsadók, szociális otthonok).

A tudományos szakképzés / akadémiai karrierépítés vonalán MA diploma birtokában el lehet helyezkedni gyakornokként, majd tanársegédként egyetemi állláshelyen. Ezen a pályán egyetemi tanársegédként már szükséges a doktori képzésben való részvétel megkezdése és később a PhD fokozat megszerzése.

Szakpszichológusi végzettség, egyéb képzések

A szakmai minőségbiztosítás és a pszichológus életpálya fejlődése szempontjából alapvető, hogy a gyakorlati területen dolgozó szakemberek alapképzettségük megszerzését követően továbbképezzék magukat. Erre lehetőséget nyújtanak az u.n. módszerspecifikus képzések (ezekre vonatkozóan információt lehet szerezni pl, a KAPSZLI oldalán (http://krekapszli.hu/modszerspecifikus-kepzesek/). A továbbképzés fő útját azonban a szakpszichológusi végzettség megszerzése jelenti. Ez egyre több helyen alkalmazási feltétel, illetve ennek hiányában az alkalmazás megkezdését követő néhány éven belül általában meg kell szerezni.

Annak számára, aki okleveles pszichológusként magánpraxisban kezdi meg tevékenységét, javasolt valamely szakképzés megkezdése 2 éven belül.

Egy adott mesterszakirány elvégzése nem jelenti, hogy csak azon az ágon lehet további képzéseket folytatni. Ha valaki pl. kognitív szakirányon végez MA tanulmányokat, dönthet úgy, hogy a diploma megszerzése után klinikai szakpszichológus képzésbe jelentkezik. A szakirányos specializáció ellenére tehát a mesterszintű képzés még nem jelent a hivatáson belüli végleges elkötelezettséget egy szakterülettel.

A szakpszichológus képzés jelenlegi formái Magyarországon a következőek (zárójelben a képzőhelyek):

Egészségügyi szakképzések:

– Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus képzés (SE, PTE, DE)

– Alkalmazott egészségpszichológus képzés (SZTE)

–  Neuropszichológiai szakpszichológus képzés (SE)

Szakirányú továbbképzések:

– Tanácsadó szakpszichológus képzés (ELTE)

– Munka- és szervezetpszichológus képzés (BME)

– Preventív egészségpszichológus képzés(ELTE)

– Pedagógiai szakpszichológus, Óvoda- és iskolapszichológus szakképzés (ELTE, SZTE)

– Sportpszichológus képzés (TE)

  • Szexuálpszichológus szakképzés
  • Katasztrófa- és kríziskezelés szakpszichológus

A képzések többnyire önköltségesek, időtartamuk 2-4 év, amely időszak alatt az MA végzettséggel rendelkező okleves pszichológus a munkahely vezető szakpszichológusának szakmai irányítása alatt végzi munkáját. A szakpszichológiai képzés során a szakpszichológus szakmai szupervíziójával vezetett esetek az oktatási folyamat részét képezik. Ennek során a szakterülettől függően prevenciós és edukációs tevékenységet folytatnak, illetve az egészségügyi szakképzésekben diagnosztikai tevékenységet folytatnak és pszichoterápiás jellegű kapcsolatot tartanak fent klienseikkel (ezek leírását lásd fent).

 

Végül annak, aki pszichoterapeuta szeretne lenni, el kell végezni a pszichoterapeuta ráépített szakképzést is. A pszichoterapeuta szakképzés egészségügyi szakpszichológus képzésekre épül, így az végezheti el, aki korábban klinikai szakpszichológusi vagy alkalmazott egészségpszichológiai vagy neuropszichológiai szakpszichológusi szakképzést végzett. Hasonlóan ráépített szakképzés még a klinikai addiktológiai szakpszichológus szakképzés és az Igazságügyi szakpszichológus szakképzés is.

 

 

Melléklet(-ek):

Fájlnév Leírás Fájl mérete Utolsó módosítás
image001.jpg 79 Kb 11/16/12 13:13