MA felvételi

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

Az SZTE Pszichológiai Intézete a soron következő tanévben is indít mester szintű (MA) pszichológia képzést indít nappali és levelező tagozaton. Jelenleg az SZTE-n választható szakirányok: (1) kognitív és neuropszichológia, (2) klinikai és egészségpszichológia, (3) tanácsadás- és iskolapszichológia.

Az elvégzett szakirány zárójeles bejegyzésként szerepel a diplomába, de az Ma végzettség az elvégzett szakiránytól függetlenül, egységesen: “okleveles pszichológus”. A diploma (szakiránytól függetlenül) bemenetet jelent bármely szakpszichológusi képzésre.

A Pszichológia MA felvételi eljárása az SZTE-n:

A felvételi szóbeli vizsga keretében történik. Szóbeli vizsga alkalmával a felvételiző az alább megadott24 témakör közül egyet húz. Felkészülési idő után önállóan kifejti az adott témakört, rámutat a főbb fogalmakra és elméletekre. Ezt követően a bizottság a témakörhöz kapcsolódó gyakorlati és/vagy módszertani kérdéseket tesz fel. A feleletet az alábbi szempontok szerint értékeli:

  • fogalmak pontos használata, elméleti tudás
  • a kommunikáció gördülékenysége, szabatossága, szakmaisága
  • a feltett kérdésre adott válaszok alapján a módszertani készségek, módszertani gondolkodás és/vagy a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos szemlélet megléte, minősége

Motivációs levél és szakmai önéletrajz nélkülözhetetlen a szóbeli vizsga értékeléséhez, amelyeket a szóbeli vizsgák előtt legalább 2 héttel a Pszichológia Intézet címére (SZTE, Pszichológiai Intézet, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.) kell beküldeni.

A motivációs levél és a szakmai önéletrajz kiértékelésének szempontjai: tanulmányokon kívüli tudományos és/vagy gyakorlati munka (igazolt szolgálat, segítő tevékenység, közösségi aktivitás, közhasznú szervezés stb.) A motivációs levélben érdemes utalni a szakirány preferenciára is. (A szakirány választással kapcsolatos információkat ld. alább.)

A felvételi témakörök:

  1. A vizuális észlelési folyamatok jellemzése, patológiája
  2. A hallási és a vizuális figyelem jellemzése, patológiája
  3. A munkamemória jellemzése, mérőeljárásai
  4. Többszörös emlékezeti rendszerek jellemzése, patológiája
  5. Érzelmek lélektani megközelítései, modelljei, érzelmek és kogníció viszonya
  6. Mentális nyelvtan és mentális lexikon jellemzése, patológiája
  7. Az egyének és a csoportok megismerésének stratégiái a személypercepciótól a sztereotípiákig.
  8. Az attitűdök szerepe a megismerésben és a viselkedésben, az attitűdváltozás és a befolyásolás stratégiái.
  9. Az agresszió és a proszocialitás szociálpszichológiai vonatkozásai
  10. A csoportközi viszonyok és az előítélet problémája
  11. A csoport és az egyén viszonya. Konformitás, engedelmesség, a csoport hatása a feladatvégzésre és a döntéshozatalra.
  12. Társas összehasonlítás, együttműködés és versengés szociálpszichológiája.
  13. A személyiségelméletek általános jellemzői, paradigmatikus nézőpontjai és emberképe. A személyiségpszichológiai kutatás jellemzői.
  14. Diszpozícionális megközelítések: típustanok, vonáselméletek, biológiai (temperamentum) és motivációs teóriák.
  15. Dinamikus személyiségelméletek. A freudi klasszikus pszichoanalízis, pszichoanalitikus iskolák.
  16. A pszichoanalitikus modell továbbfejlesztései: neoanalitikus és egzisztenciálanalitikus koncepciók.
  17. A kognitív-viselkedéselméleti paradigma: a személyiség tanuláselméleti perspektívája, kognitív és önszabályzási modellek.
  18. Humanisztikus, személyközpontú és pozitív pszichológiai megközelítések a személyiséglélektanban.
  19. A gondolkodás fejlődése és jellemzői csecsemő- és óvodáskorban Piaget értelmezésében és a Piaget-t cáfoló vizsgálatok és elméletek mentén.
  20. A társas kapcsolatok és az érzelmek formálódása a kötődéstől az óvodáskori társas kapcsolatokig és viselkedésig.
  21. Az én-tudat fejlődése és a nemi identitás. A játék és a rajz fejlődése csecsemőkortól serdülőkorig.
  22. A gondolkodás fejlődése iskolás-és serdülőkorban
  23. A társas kapcsolatok jellemzői iskolás-és serdülőkorban
  24. Identitás, énkép, önértékelés változása serdülőkorban

A felkészüléshez szükséges szakirodalom:

Baddeley, A., Eysenck, M.W., & Anderson, M.C. (2010). Emlékezet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bányai É., & Varga K. (Szerk.) (2012). Affektív pszichológia. Az emberi késztetések és érzelmek világa. Medicina Kiadó, Budapest.

Csépe, V., Győri, M., & Ragó A. (Szerk.) (2010). Általános pszichológia I. Észlelés és figyelem. Osiris Kiadó, Budapest.

Csépe, V., Győri, M., & Ragó, A. (Szerk.) (2008). Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Osiris Kiadó, Budapest. (Tudat és megismerés rész)

Sekuler, R., & Blake, R. (2004). Észlelés. Osiris Kiadó, Budapest.

Allport, G., W. (1999). Az előítélet, Osiris Kiadó, Budapest.

Fiske, S., T. (2006). Társas alapmotívumok. Osiris Kiadó, Budapest.

Hewstone, M. és Stroebe, W. (2007). Szociálpszichológia – európai szemszögből.

Akadémiai kiadó, Budapest.

Smith, E., R. és Mackie, D., M. (2001). Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

Carver, C.S. – Scheier, M.F (1998,2006). Személyiségpszichológia. Osiris, Budapest.

Gyöngyösiné Kiss, E. & Oláh, A. (szerk, 2007): Vázlatok a személyiségről – A személyiséglélektan alapvető irányzatainak tükrében. Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Pléh, Cs. (2010). A lélektan története. Osiris, Budapest.

Bernáth, Solymosi (szerk.): Fejlődéslélektan Olvasókönyv, Tertia Kiadó, Bp.

Cole, M., Cole, S.R,: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Bp. 2006.

Erikson, E.: A fiatal Luther és más írások, Gondolat, Bp. 1991

Feuer, M.: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Akadémia Kiadó, Bp. 2005

Piaget, J.: Szimbólumképzés gyerekkorban. Gondolat, Bp. 1978.

Vikár, Gy.: Az ifjúkor válságai. Gondolat, Bp. 1999.

Szakirányválasztás módja a Pszichológia MA-n

Az SZTE Pszichológia mesterszakon három szakirányon lehet tanulmányokat folytatni: Kognitív és neuropszichológia, Klinikai és egészségpszichológia, Tanácsadás és iskolapszichológia. A felvételi döntés után lehet megjelölni azt, hogy mi a preferált sorrend a szakirány választásban. A szakirányok kapacitása korlátozott. Az, hogy ki melyik szakirányra jut be, függ a szakirány kapacitásától, a jelentkezések számától és a jelentkezők felvételi eredményétől, ezért a szakirány megválasztásakor mindenképpen javasolt több, akár mind a három szakirány sorrendbe állítása.  A szakirány választásra 2014.07.30. 00:00–tól 2014.08.21. 24:00–ig van lehetőség egy kérdőív online kitöltésével, amelynek linkjét a felvételt nyert hallgatók a felvételi jelentkezéskor megadott e-mail címükre kapják. (Mivel a bejutást nem befolyásolja az, hogy ki mikor választott szakirányt, nincs jelentősége annak, hogy a rendelkezésre álló időszakban mikor végzi el a fenti feladatot.) A szakirányokra való bekerülés az összesített felvételi pontszám rangsora alapján történik. Tehát minél jobb eredményt ért el valaki a felvételin, annál nagyobb az esélye, hogy az általa elsőnek megjelölt szakirányra nyer felvételt. Ha esetleg nem jut be az első helyre sorolt szakirányra, akkor a másodikat választók eredményei közé sorolódik be a felvételi pontszáma, és így tovább. Ha valaki egyáltalán nem választ szakirányt, akkor arra a szakirányra kerül be, ahol még van hely. A szakirányok valamelyikébe történt besorolás eredményéről a hallgatók e-mailen kapnak értesítést.

Néhány általános tudnivaló (GYIK)

Pontosan mit kell hozni a felvételi vizsgára?

A vizsgára hozni kell fényképes igazolványt, a végzést igazoló okmányt (amennyiben a hallgató csak az adott tanévben végez, ilyen igazolásra nincs szükség) a felvételi díj befizetéséről igazoló csekket.

Ugyanaz-e a felvételi vizsga a nappali és a levelező képzésre?

Igen.

Hogyan Áll össze a felvételi pontszám?

Az MA felvételihez 100 pont szerezhető. Az oklevél minősítése alapján 20 pont, a felvételi vizsgén 70 pont szerezhető, amelyhez max. 10 többletpont adható a jelentkező számára.

Milyen karrierlehetőségei vannak egy okleveles pszichológusnak?

Az Ma diploma második felsőfokú végzettségi szintnek számít, melynek birtokában az  elhelyezkedési- és karrier lehetőségek jelentősen kitágulnak. Az okleveles pszichológus értelemszerűen elhelyezkedhet minden olyan munkaterületen, mint ahol a viselkedéselemző szakember, de jogosult önálló pszichológusi munkakörök betöltésére. Nem kvalifikált viszont szakpszochológusi feladatkörök ellátására – ehhez szakpszichológusi végzetséget kell szereznie.

Egy adott szakirány elvégzése nem jelenti, hogy csak azon az ágon lehet további képzéseket folytatni. Ha valaki pl. kognitív szakirányon végez MA tanulmányokat, dönthet úgy, hogy a diploma megszerzése után klinikai szakpszichológus képzésbe jelentkezik. A szakirányos specializáció ellenére tehát a mesterszintű képzés még nem jelent a hivatáson belüli végleges elkötelezettséget egy szakterülettel. A pszichológus diplomával való elhelyezkedés lehetséges minden olyan szervezetben történő elhelyezkedésnél, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, vezetés, viselkedés-korrekció, gyógyítás, illetve rehabilitációs tevékenység folyik. Ilyenek többek között a kórház, gyermekotthon, büntetés-végrehajtás, üzleti élet, nevelési tanácsadó, iskola, szociális intézmények, mentálhigiénés központok, civil szervezetek. A munkaerő-piac meglehetősen telített, azonban növekvő kereslet mutatkozik a legkülönfélébb területeken, ahol emberekkel kell foglalkozni, így pl. a versenyszférában, a civil szervezeteknél, és az oktatásügy különböző színterein, valamint az állami szervezeteknél (pl. katasztrófa védelem, munkaügyi központok, nevelési tanácsadók, szociális otthonok. Az MA diplomával rendelkező pszichológus jogosult rendeletileg szabályozott magánpraxist folytatni. A magánpraxis egészségügyi szolgáltató tevékenységnek számít, amit aktuális miniszteri rendeletek szabályoznak. A karrierlehetőségekre vonatkozóan további információk találhatók a “Mire jogosít az MA diploma?” c. menüpontban található dokumentumban.