Könyvek

Csabai Márta és Papp-Zipernovszky Orsolya (szerk.): Gyógyítók egészsége. A hivatás kihívásai és a változás lehetőségei. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2013

 

Gyógyítók egészségeA kötet képet ad a gyógyító hivatás azon kihívásairól, amelyek esetlegesen kiégéshez, vagy fizikai és mentális egészségproblémákhoz vezethetnek, de egyúttal azokról a lehetőségekről is, melyek által ezek a problémák idejekorán kiküszöbölhetők, és az erőforrásokat nem a védekezésre, hanem a gyógyító munka fejlesztésére használhatja a szakember. A könyv szerzőgárdájában orvosok, pszichológusok, szociológusok szerepelnek, a klinikai gyakorlat, a képzés és a kutatás oldaláról egyaránt. Szinte minden fejezetben fontos kulcsszóként jelenik meg a fejlődés, az identitás-alakulás, a változás és a kreativitás; tükrözve a szerzők azon meggyőződését, hogy a gyógyító hivatásoknak ezek elmaradhatatlan, állandó jelzői és összetevői. A kötet tanulmányai a pozitív változást elősegítő megoldásokhoz járulhatnak hozzá, hogy „gyógyítás és egészség” állandó szókapcsolat lehessen a szakember minden szerepében: nem csak kliensei, hanem saját élete vonatkozásában is.

Link

Pintér Judit Nóra: A nem múló jelen – Trauma és nosztalgia. L Harmattan Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014.
Pintér Judit Nóra - Pintér Judit Nóra: A nem múló jelen - Trauma és nosztalgia

Link

Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái – Írások pszichológia és film határvidékén. JATEPress, Szeged, 2016.

 

tn6_b1434075

TRAUMÁK A FILMVÁSZNON
A szenvedés képei (Eutanázia-, AIDS-, rák- és önsebző filmek)
Saul emlékezete (Nemes Jeles László: Saul fia)
Harc a vakság tereiben (Tóth Péter Pál: Fehér kard)
Az öregség poklai (Haneke: Szerelem)
A húszas években a világ (Lena Dunham: Csajok)
Terápiás terek (Enyedi Ildikó Gigor Attila: Terápia-sorozat)

AZ ŐRÜLET PERSPEKTÍVÁI
Az őrület perspektívái
Idegenként a neurotipikusok világában
Belső pokol (Lars von Trier: Antikrisztus)
A magányos bolygó (Lars von Trier: Melankólia)
Iskolai ámokfutók a filmen

LÉLEKTAN ALLEGORIKUS VILÁGOKBAN
Tarkovszkij nosztalgikus traumája (Solaris)
Test és tükör: Cronenberg test-képei
Izlandi sorsvesztők (Az apa neve avagy a genetika)
Oidipusz és az időutazás paradoxona (Nacho Vigalondo: Időbűnök)
Ki az az én? (Duncan Jones: Hold)

Link

Csabai Márta és Pintér Judit (szerk.): Pszichológia a gyógyításban. Fenomenológiai, művészetpszichológiai és testkép-központú megközelítések. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2013

A kötet a betegek pszichológiai támogatásával, illetve a betegséggel, szenvedéssel, gyásszal való találkozás kihívásaival kapcsolatban kínál új ismereteket. Az egyes fejezetek olyan elméleti és gyakorlati megközelítéseket mutatnak be, amelyek segíthetnek a hagyományos pszichológiai eszközökkel kevésbé megközelíthető, nehezen elbeszélhető tapasztalatok, betegség- és veszteségélmények tudatosításában, átélésében és kezelésében. Az Olvasó számos új, vagy Magyarországon még kevéssé alkalmazott, tapasztalati alapú, fenomenológiai megközelítéssel és a kreativitás, a művészet-befogadás alapelveire épülő eljárással ismerkedhet meg. Ezek részben a szerzők saját módszerfejlesztési- és kutatómunkájának eredményei. A szerzők a Szegedi Tudományegyetemen létrejött pszichológiai alkotóműhely tagjai, vagy ezen műhelyhez kapcsolódnak kutató- és gyógyító munkájukkal. A kötetet pszichológusoknak, orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és egyetemi hallgatóknak ajánljuk, de haszonnal forgathatják más humán tudományok képviselői, a betegségek és a gyógyítás művészeti összefüggései iránt érdeklődő alkotók, és az érdeklődő nagyközönség is.


Kőváry Zoltán: Kreativitás és személyiség – A mélylélektani alkotáselméletektől a pszichobiográfia kutatásig. Oriold és Társai Könyvkiadó, Budapest, 2012.

„Kőváry Zoltán a pszichobiográfiai kiindulású, pszichoanalitikus orientációjú kreativitás-kutatás legjelesebb hazai – és nemzetközileg is ismert – képviselője. Jelen könyve enciklopédikus jellegű, szisztematikus munka, amely az antik alkotáselméletektől a tizenkilencedik századi romantikus elméleteken át a legmodernebb megközelítésekig széles áttekintést ad a művészi kreativitás pszichológiai kutatásáról, különös tekintettel a pszichoanalízis klasszikus és mai irányzataira. Mind elméleti, mind módszertani szempontból originális módon alkalmazza a történeti-interpretatív megközelítést, amelynek központi koncepciója az élettörténet pszichológiai vizsgálata, vagyis a pszichobiográfia. Sok egyéb érdekesség és izgalmas fejtegetés mellett Kőváry könyvében mesteri elemzéseket olvashatunk Salvador Dalí, Csáth Géza és Kosztolányi Dezső életpályájának, személyiségének és alkotómunkájának kevéssé ismert összefüggéseiről.
A szerző irodalom-, majd pszichológia szakos egyetemi hallgatóként még a kilencvenes években kezdett a kreativitás problémájával, a művészi alkotómunka folyamatával és a pszichobiográfiai elemzés lehetőségeivel foglalkozni. Gyakorló pszichológusként, szegedi egyetemi oktatóként és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Pszichológiai Doktori Iskolája elméleti pszichoanalízis programjának hallgatójaként az elmúlt években tovább mélyítette, szisztematizálta és kiterjesztette vizsgálódásait. Ennek eredményeként született meg 2011-ben megvédett doktori disszertációja, amely jelen könyvének is alapját képezi. Műve a doktori program mint szellemi műhely legrangosabb teljesítményei közé tartozik.”

Link


Kőrössy Judit – Kőváry Zoltán (szerk): Fiatalok biztonságkeresési stratégiái az információs társadalomban. Primaware, Szeged, 2012

A kötet tanulmányai azt vizsgálják, hogy a gyorsan változó világ kihívásaira milyen újszerű válaszokat adnak a fiatalok. A kötet a teljesség igénye nélkül olyan jelenségekre fókuszál, amelyek jellemzőek a fiatalokra vagy azok egy-egy csoportjára. A cikkek sokféle témát dolgoznak fel, de közös bennük, hogy a fiatalok társas környezetét, társadalmi beilleszkedését és fülke keresését hangsúlyozzák akkor, amikor az egyes viselkedésmódokat, vélekedéseket, attitűdöket, célokat vagy érzéseket mutatják be. A 21. század elejét szokás az információk és az Internet korszakának nevezni, amelyben a fiatalok újfajta eszközökkel és csatornákon keresztül kommunikálnak egymással és az idősebb generációkkal. A kommunikációs eszközök forradalma nemcsak új lehetőségeket hozott a kapcsolatteremtésre és tájékozódásra, hanem az eddigiektől eltérő és szokatlan társadalmi közeget is teremtett, ami igen gyorsan a tudományos érdeklődés középpontjába került. A médiával és az Internettel kapcsolatos pszichológiai vizsgálódások egyik fontos kérdése az, hogy az új kapcsolatteremtési lehetőségek és formák mennyire változtatják meg a használók társas viselkedését és gondolkodását. Vajon az új, többnyire írásra és vizualitásra támaszkodó kommunikációs formák mennyire alakítják át az emberi közvetlen kapcsolatokat, például a baráti vagy a családi kapcsolatokat? A széles körben elterjedő és szinte mindenkit elérő információk, reklámok, filmek, videók mennyire tudják befolyásolni az emberek szokásait, fontosabb értékeit, törekvéseit? Hogyan használhatjuk az új kommunikációs eszközöket a társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, vagy éppen a szakszerű segítségadásra, tanácsadásra?

Link


Csabai Márta – Molnár Péter: Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009.

„ A könyv a beteggé válás, valamint a gyógyító folyamat pszichológiai tényezőit foglalja össze, középpontba állítva a kiemelt szerepű és fontosságú gyógyító kapcsolatot. Az egyes fejezetek elsősorban két szakterület ismeretanyagára épülnek: az orvosi pszichológia, valamint a klinikai egészségpszichológia releváns üzeneteit tartalmazzák. A szerzők elsősorban azt tartották szem előtt, hogy a különféle szakemberek – elsősorban orvosok és pszichológusok, de a társszakmák képviselői – számára a közös problémák legyenek az ismeretanyag bemutatásának fő szempontjai. A kötet tehát nem a két, egyébként is nehezen elkülöníthető diszciplína határvonalai szerint épül fel, hanem a gyógyító munka szempontjából alapvető pszichológiai problémák mentén. Ezek között számos olyan területet nevezhetünk meg, amelyek kifejezetten az utóbbi tíz évben kerültek előtérbe, így például a narratívumok, a betegség-elbeszélések jelentősége, az életkori és nemi szempontok új értelmezései, az információs társadalom hatásai, továbbá a közös döntéshozatal problematikája. Mindezeket és a többi témát is átszövi a kapcsolati elv, amely középponti koncepció abban az alapelvben is, hogy a gyógyítás/gyógyulás sikere nem csupán a szakember és a beteg, hanem a szakemberek egymás közötti kapcsolatai hálójának a függvénye. E tankönyv elsősorban az ismeretszerzést szolgálja a jövendő – vagy már gyakorló – szakemberek számára, ezenkívül segíti szakmai kapcsolataik erősödését, a problémaközpontú kooperációkat is.”

link


Csabai Márta – Csörsz Ilona– Szili Katalin: A gyógyító kapcsolat élménye. Kézikönyv és oktatólemez a kapcsolati készségek fejlesztésére. Oriold és Társai Könyvkiadó, 2009.

„ A kézikönyv és az oktatólemez a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások alapján összegzett ismereteket és a gyakorlatban is használható készségeket kínál a gyógyító kapcsolat fejlesztésének lehetőségeiről. A szerzők klinikai pszichológiai és pszichoterápiás tapasztalataik, illetve az orvos- és pszichológus képzésben végzett oktatómunkájuk alapján dolgozták ki az Integratív gyógyító kapcsolati tréning módszert. Ennek gyakorlati alkalmazását segíti a jelen kötet és az oktatólemez, mely interaktívan felhasználható elemzési technikákat, egyéni és csoportos feladatokat, helyzetgyakorlatokat tartalmaz.
A kézikönyv és az oktatólemez egyaránt használható az egészségügyi szakemberek és pszichológusok alapképzésében, különböző szak- és továbbképzéseken, tréningeken, de alkalmas egyéni készségfejlesztésre is. Az érdeklődő laikusok számára is hasznos ismereteket kínál ez az ismeretanyag, hiszen a gyógyító kapcsolatban érintett félként fejleszthetik azon készségeiket, melyek által aktív résztvevői lehetnek saját gyógyulásuknak.”

link


Csabai Márta: Tünetvándorlás. A hisztériától a krónikus fáradtságig. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2007.

„A kötet a hisztéria, a pszichoszomatikus betegségek és a szomatizációs jelenségek változásainak társadalomlélektani kontextusát mutatja be, a tudományos diskurzusok történetét követve. A betegségelméletek története bonyolult, nemlineáris mozgásokkal írható le: elágazások, sűrűsödések, visszatérések jellemzik a koncepciók változásait. Ugyanez mondható el a tünetekről is. A nehezen magyarázható szimptómák néha eltűnnek, máskor újra visszatérnek, esetleg megváltozott formában, új jellegzetességekkel. Ez a „tünetvándorlás” egyaránt megjelenhet egy személy élettörténete során, de egy betegség, vagy betegségcsoport társadalomtörténetében is. A tünetek mindig speciális lenyomatát képezik az adott kornak és a társadalmi közegnek, amelyben megjelentek. Egyfajta testnyelvet jelentenek azok számára, akik egyéni vagy társadalmi problémákból eredő szenvedésüket nem tudják más módon megfogalmazni. Másfelől a társadalom intézményrendszerét átszövő diskurzusok eredőjeként is felfoghatók, azaz kialakulásukban jelentős szerepet kap az adott kor orvosi és pszichológiai kultúrája, továbbá a testtel és a betegségekkel kapcsolatos általános felfogás. A hisztériát, a pszichoszomatikát és a szomatizációt nem csupán azért kell egy gondolati keretben tárgyalnunk, hogy eloszlassuk a velük kapcsolatosan sokat emlegetett „fogalmi zűrzavart”, hanem mert történetük során mindig a korszellem által meghatározott társadalmi és tudományfilozófiai szükségszerűség kapcsolta össze őket.”

link


Csabai Márta – Erős Ferenc (szerk): Test-beszédek. Köznapi és tudományos diskurzusok a testről. Új Mandátum, Budapest, 2002.


„A könyv fókusza a testreprezentációkra irányul. Annak feltárására, hogy a mai társadalomban élő emberek mit gondolnak, hogyan vélekednek az ideális és a valóságos testről, saját maguk és más emberek testi megjelenéséről. Mit tartanak szépnek és csúnyának, vonzónak és taszítónak, milyen testi jellegzetességeket társítanak a sikerhez és sikertelenséghez, miképpen szabályozzák társas kapcsolataikat és elhatárolódásaikat. Betekintést nyerhet az Olvasó egy napjainkban formálódó értékvilágba, és némiképpen azokba a folyamatokba is, amelyek korunkban döntő módon befolyásolják a személyes és a társadalmi identitás alakulását is.”

link


Csabai Márta – Erős Ferenc: Testhatárok és énhatárok. Az identitás változó keretei. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2000.

„ A kötet szerzőpárosa a határokkal és az identitással foglalkozik. Abból indulnak ki, hogy mindig szem előtt kell tartani: a társadalmi folyamatok megértése nem lehetséges az emberek valós, megélt tapasztalatainak ismerete nélkül. Ugyanez igaz az identitásra is. Az identitás keretei akkor rajzolhatók meg, ha a test, az én és a társadalom kapcsolatainak értelmezési szintjei, modelljei rendelkezésre állnak. Valójában e modelleknek, ezeknek a határoknak az ismeretére, értelmezésére van szükség. E keretek mentén fejtik ki elgondolásaikat a test és a szubjektivitás, a „társadalmi test” és a tömeg összefüggéseiről stb, valamint mindezeknek az identitás alakulásában játszott szerepéről.”

link


Csabai Márta – Molnár Péter: Egészség, betegség, gyógyítás. Az orvosi pszichológia tankönyve. Springer, Budapest, 1999, 2000; Danjeh, Teheran, 2009.

„Az egészségi állapot változásai, az egészség-betegség folyamatának komplex történései, a megelőzés, akárcsak a gyógyítás, pszichológiai történésekkel színezett események. Az orvosi pszichológia jelen tankönyve, ezek rendszerezett áttekintésekor hangsúlyozza a mentális reprezentációk fontosságát. Az egészséggel kapcsolatos kontroll érzés csökkenését kísérő reakciók, a tanult tehetetlenség és a kiégés, valamint az azok „ellenszereként” egyre jelentősebbnek tartott társas támogatás részletes ismertetése, az „egészségvédő” személyiség bemutatása, a gyógyító helyzetekben megjelenő kommunikációs formák finomszemcsés elemzése, a „nehéz beteg” kérdéskör részletes kifejtése, a hospitalizált illetve a haldokló betegekkel kapcsolatos pszichológiai ismeretanyag bemutatása ugyancsak olvasható a kötetben. Az orvos-beteg kapcsolatot gyógytényezőként szemlélve a szerzők külön fejezetet szentelnek a pszichés krízis és a krízisintervenció kérdéskörének. A kötet elsősorban orvostanhallgatók részére készült, de haszonnal tanulmányoztatják azt egyéb graduális és posztgraduális egészségtudományi képzések, valamint szakképzések és a folyamatos továbbképzések résztvevői is.”

link


Csabai Márta és Erős Ferenc (szerk): Mélylélektan és kultúra. Műhelymunkák egy szemináriumból. Gradus ad Parnassum, Budapest, 1998

“Mélylélektan, humán tudományok, kultúra” címmel rendezett kutatószemináriumon vett rész néhány egyetemi hallgató a Szegedi József Attila Tudományegyetemen 1996-97 folyamán. A hallgatók dolgozatai, illetve a témában szervezett konferencián elhangzott előadásaik kibővített változatai kerültek a kötetbe, kiegészítve a szemináriumot vezető tanárok, egyben a kötet szerkesztői (Csabai Márta, Erős Ferenc), valamint két vendég előadó (Deim Éva és Hárs György Péter) tanulmányaival. ; A bevezető tanulmányban Hárs György Péter a szimbólum értelmezésének mélylélektani alakváltozásait elemzi Freudtól napjainkig. Deim Éva a pszichoanalízis posztmodern képviselőjéről, Jacques Lacanról, Erős Ferenc pedig Ferenczi Sándor életútjáról írt dolgozatában. A továbbiakban a hallgatók egy-egy írása olvasható: a nőiség pszichoanalitikus értelmezéséről (Csabai Márta), a tudás mélylélektani mítoszáról (Zsadányi-Nagy Csaba Attila), a feminizmus analitikus gyökereiről (Szabó Valéria), a Hitchock-filmek nőalakjairól (Kiss Karola), a zene mélylélektana nyomairól Csáth Géza életművében (Kőváry Zoltán). Cholnoky László: Vérgyőr című novelláját elemzi freudi megközelítéssel Takács Mónika (magát a novellát is tartalmazza a kötet); Hazai Attila és regénye, a Cukor Kékség főhőse mélylélektani viszonyait boncolja Berta Ádám; az anya-gyermek kapcsolat élményének felszínre törése József Attila életében a témája Koncz Ágnes írásának. A Rákosi-korszakban írt versek elemzését így vezeti be Pomázi Petra: “Minden politikába mártott író annyit veszít súlyából, mint az általa beszívott pártfegyelem súlya”. A testvérszerelem a témája Jánosi Rita dolgozatának, aki egy-egy Musil, Thomas Mann és Oláh Gábor regény hőseit elemzi. Lacan a posztmodern mélylélektan egyik ismert képviselője; az ő szemszögéből elemzi Rácz Katalin Raymond Carver Szomszédok című novelláját, végül a “nácizmus áramköreit” fejti el írásában Vékony Attila Campion Zongoralecke című filmjének elemzésével. – A kötet szakemberek érdeklődésére tarthat számot.

link


Csabai Márta – Erős Ferenc (szerk.): Freud titokzatos tárgya – Pszichoanalízis és női szexualitás. Új Mandátum, Budapest, 1997

„A nőiség, a női szexualitás problémája a pszichoanalízis egyik legvitatottabb, legtöbb vihart kiváltó, legkevésbé letisztult területe. Obscur object, „titokzatos tárgy” – kötetünk Luis Bunuel nevezetes filmére utaló címe jól kifejezi azt a bizonytalanságot, olykor misztifikáltságot, amely ezen a területen uralkodik. Bár a női szexualitás természetével és lélektani értelmezésével kapcsolatos viták szinte a pszichoanalízis egész történetét végigkísérik, a modern feminizmus – és különösképpen a feminista orientációjú pszichoanalízis – volt az, amely megkísérelte végiggondolni, hogy melyek azok az előfeltevések, amelyekre Freud felépítette magával a szexualitással mint biológiai és anatómiai adottsággal, tovább a szexuális fejlődéssel, a szexualitásnak az ember lelki életében és a kultúrában játszott szerepével kapcsolatos elképzeléseit. ennek eredményeként született meg a klasszikus pszichoanalízis radikális feminista kritikája, amely magát a pszichoanalitikus diskurzust is radikálisan átalakította. Ma már valamirevaló pszichoanalitikus aligha engedhetném meg magának azt, hogy a női szexualitást – Freud szellemében – passzívnak, másodlagosnak, alapvetően egy „hiány” által meghatározottnak tekintse. Ezt nem csupán az egyenjogúsító korszellem, a mindenféle diszkriminációra érzékenyen reagáló emberi jogi szemlélet, a „politikailag helyes magatartásnak” (political correctness) az Egyesült Államokból kiinduló, és egyes elemeiben Közép- és Kelet-Európában is lassan beszivárgó követelménye diktálja így, hanem azok a tudományos tények, elméleti felismerések és terápiás tapasztalatok is, amelyek Freud eredeti, klasszikus, egyoldalúan férfi-centrikus szexualitás-elméletének érdemi cáfolatául szolgálnak.
Kötetünk tanulmányainak zöme éppen ezeket a kérdéseket járja körül, kifejtve azokat a teoretikus és gyakorlati megfontolásokat, amelyek rávilágítanak a freudi szexualitás-elmélet ellentmondásaira, korlátaira, és egyszersmind megkísérlik kiemelni a nőket abból az alárendelt helyzetből, ahová Sigmund Freud, a nagy felszabadító száműzte őket.”

link


Csabai Márta – Molnár Péter: A gyógyítás pszichológiája. Springer, Budapest, 1994.

„A kötet az orvos-beteg találkozás történéseit elemzi, a lélektan elméletei és eszközei figyelembevételével. Különös hangsúlyt kap az orvos-beteg kapcsolat kritikus helyzeteinek elemzése, továbbá a családorvos konfliktusainak több szempontú tárgyalása. A kötetet haszonnal forgathatják családorvosokon és családorvos jelölteken kívül orvostanhallgatók és más, a gyógyítás folyamatában részt vállaló szakemberek.”

link