Az idei Innovációs Díjakat 2021. november 17-én adták át olyan kutatóknak, akik többek között az önvezető autók társadalomra ható pszichológiáját térképezték fel, bevett daganatkezelési eljárásokat gondoltak újra és a műanyagok oldódási folyamatait monitorozó automatizált rendszert hoztak létre.

A díjat Volosin Márta és Palatinus Zsolt vette át a Kognitív és Neuropszichológiai Tanszék képviseletében, de a GTK kutatóival közösen indított projektben Csábi Eszter, Hajnal Edina és Hallgató Emese, valamint a budapesti székhelyű Mindtech Kft. is részt vállalt.

https://u-szeged.hu/sztehirek/2021-november/innovacios-nap-szegedi?objectParentFolderId=19396

„…és mindent elhárítok, ami ártana nekik.”- Egy olyan általános eskü gondolata, amellyel
a hippokratészi gondolat kiterjeszthető lenne a tudományos tevékenység egészére, nem új. Az
ezredforduló óta érezhetően élénkebbé vált mind a kommunikáció, mind a szerveződés is egy
általános fogadalom irányába. A tapasztalat, amelyet a pszichológia a múlt század közepe óta
a tudományos kutatómunka belső etikai rendszerének kiépítése során szerzett – hasznos lehet
az alkalmazott területek, a tudomány külső etikai rendszerének alkotása során. A szimpózium
előadásainak fókuszában az áll, hogy hogyan járulnak hozzá a pszichológiai tudományos
kutatások a jólléthez, az egészséges mentális fejlődéshez. Hangsúlyozva a narratív medicina
mozgalmát, a sikeres mentalizáció összetevőit, illetve hogy hogyan lesz a stresszből és
kihívásokból jóllét, növekedés és egészség. Hogyan találunk magunknak ehhez jó helyet az
életben és mi a szerepe ebben az emberi kapcsolatoknak?

Időpont: 2021. november 10. 12-14 óra
Hely: BTK Kari Konferencia Terem
Szervező: SZTE Pszichológiai Intézet
Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket a Tudomány Napja keretében tartandó szimpóziumra.

PROGRAM:
12:00 – 12:05
Köszöntő. A rendezvény megnyitása. Dr. Szabó Éva – SZTE Pszichológiai Intézet vezetője

12:05 – 12:25
Dr. Palatinus Zsolt: A pszichológia szerepvállalása a hippokratészi gondolat kiterjesztésében

12:30 – 12: 50
Dr. Martos Tamás: Stressz, feltöltődés és a növekedés pszichológiája: a személyes niche modellje

12:55 – 13:15
Dr. Papp-Zipernovszky Orsolya: Irodalomtudomány a segítők képzésében: a narratív orvoslás magyar hagyománya

13:20-13:40
Szél Erzsébet: Megérteni és megértve lenni: a viselkedés megértésének pszichológiai dimenziói

Az előadások rövid összefoglalója

Pszichológia alapszakos (BA) Záróvizsga követelmények 2021/2022 tanév II. félévtől:

A záróvizsga a TVSZ szabályainak megfelelően két részből áll:

1. Az első részben a szakdolgozat védésére kerül sor, amely a dolgozat bemutatását és a
   és a dolgozathoz kapcsolódó kérdések megválaszolását jelenti. Erre a hallgató értékelést
   (érdemjegy) kap.
2. Ezt követően a vizsga második részeként a hallgató egy elméleti tételt húz abból a
   témakörből (személyiséglélektan, szociálpszichológia, fejlődéslélektan vagy általános
   lélektan), amely a szakdolgozat témájához a legközelebb áll. A témakört a konzulens a
   szakdolgozati bírálat részeként jelöli meg. A tételre adott feleletre szintén értékelést
   (érdemjegy) kap a hallgató. A témakörök tételei mindenkor megegyeznek az adott
   felvételi időszakban aktuális MA felvételi tételsorral, amely a felvi.hu oldalon is elérhető.
   (ld. melléklet). Jelenléti záróvizsga esetén a hallgatók a tétel kihúzása után kapnak
   felkészülési időt a tétel átgondolására, rövid jegyzet készítésére. (Online rendezett
   záróvizsga esetén a szabályok változhatnak, amelyről a hallgatókat időben értesítjük.)

A TVSZ szabálya szerint, amennyiben a záróvizsga bármely része (szakdolgozatvédés és a
kapcsolódó kérdés vagy a tételre adott felelet) elégtelen, úgy a záróvizsga eredménye is
elégtelennek minősül. A záróvizsga az adott félévben nem ismételhető. Jelen követelmények
a 2021/2022. tavaszi félévben záróvizsgára jelentkezőkre, valamit az ezt követően záróvizsgázó
hallgatók számára lép érvénybe.

Melléklet:

Záróvizsga tételek – BA – 2021/22-es tanév tavaszi záróvizsga időszaktól

Általános lélektan témakör:

1. A vizuális észlelési és figyelmi folyamatok jellemzése, patológiája
2. A hallási észlelési és figyelmi folyamatok jellemzése, patológiája
3. Alapvető tanulási folyamatok típusai, munkamemória jellemzése, mérőeljárása
4. Kódolás és előhívás jelenségei, többszörös emlékezeti rendszerek jellemzése, patológiája
5. Érzelmek lélektani megközelítései, modelljei, érzelmek és kogníció viszonya
6. Mentális nyelvtan és mentális lexikon jellemzése, patológiája

Szociálpszichológia témakör:

1. Az egyének és a csoportok megismerésének stratégiái a személypercepciótól a
   sztereotípiákig.
2. Az attitűdök szerepe a megismerésben és a viselkedésben, az attitűdváltozás és a
   befolyásolás stratégiái.
3. Az agresszió és a proszocialitás szociálpszichológiai vonatkozásai
4. A csoportközi viszonyok és az előítélet problémája
5. A csoport és az egyén viszonya. Konformitás, engedelmesség, a csoport hatása a
   feladatvégzésre és a döntéshozatalra.
6. Társas összehasonlítás, együttműködés és versengés szociálpszichológiája.

Személyiséglélektan témakör:

1. A személyiség biológiai alapjai: öröklődés, temperamentum, hormonális és neurális
   rendszerek szerepe a személyiség működésében.
2. Diszpozícionális megközelítések: modern vonáselméletek és motivációs teóriák.
3. Dinamikus személyiségelméletek: a freudi klasszikus pszichoanalízis és továbbfejlesztései.
4. A kognitív-viselkedéselméleti paradigma: a személyiség társas-tanuláselméleti perspektívája,
   kognitív és önszabályzási modellek.
5. Humanisztikus, személyközpontú és pozitív pszichológiai megközelítések a személyiség-
   lélektanban
6. A személyiségműködés kvantitatív és kvalitatív felmérésének eszközei. Módszertani
   megközelítések, főbb mérőeszközök.

Fejlődéslélektan témakör:

1. A gondolkodás fejlődése és jellemzői csecsemő- és óvodáskorban Piaget értelmezésében és
   a Piaget-t cáfoló vizsgálatok és elméletek mentén.
2. A társas kapcsolatok és az érzelmek formálódása a kötődéstől az óvodáskori társas
   kapcsolatokig és viselkedésig.
3. Az én-tudat fejlődése és a nemi identitás. A játék és a rajz fejlődése csecsemőkortól
   serdülőkorig.
4. A gondolkodás fejlődése iskolás-és serdülőkorban
5. A társas kapcsolatok jellemzői iskolás-és serdülőkorban
6. Identitás, énkép, önértékelés változása serdülőkorban

Szeged, 2021. szeptember 20.

Dr. Szabó Éva
intézetvezető

A COVID-19 valószínűsíthető újabb hullámára való tekintettel az első félév gyakorlati óráinak többségét igyekeztünk a tanév elejére sűríteni, mivel ezeknek a szombati, személyes jelenlétet igénylő óráknak a megtartása online bonyolultabb, kevésbé hatékony.

• 2021-2022-osz-MA1
• 2021-2022-osz-MA2

• 2021-2022-osz-BA1
• 2021-2022-osz-BA2
• 2021-2022-osz-BA3

Tisztelt Hallgatóink!