A Magyar Pszichológiai Társaság XXVI. Országos Tudományos Nagygyűlése

2017. június 1-3. között Szegeden kerül megrendezésre

„Személyes tér – közös világ” címmel

http://mptnagygyules.hu/

Az évenként megrendezett Nagygyűlés Magyarország legnagyobb pszichológiai tudományos fóruma, mely lehetővé teszi az ország különböző pontjairól származó szakemberek találkozását, új kutatási eredményeik bemutatását, valamint a határon túli szakemberek és a társszakmák eszmecseréjét, együttműködését.

A Nagygyűlés főszervezője az SZTE BTK Pszichológiai Intézete

A konferencia színhelye: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar,

6722 Szeged, Egyetem u. 2.

A Szervezőbizottság elnöke: Dr. Szabó Éva Zsuzsanna

A Tudományos Programbizottság elnöke: Dr. Dúll Andrea

A Nagygyűlésen csak regisztrált személyek vehetnek részt. A regisztrációhoz – 2016. december 20. után – először a “Regisztráció” menüpontra kell kattintania, majd meg kell adnia a kért adatokat. Ezután megadott email címére kap egy üzenetet és egy internetes címet, melyre kattintva véglegesítheti regisztrációját.

A prezentációs javaslatok és kivonatok beküldésének határideje 2017. február 15. Minden prezentálni kívánó kollégát a határidő betartására kérünk – ez a prezentációk benyújtásának végső határideje.

A Nagygyűlésen való egyéni szakmai szereplésre az alábbi hat lehetőség állt rendelkezésre

tematikus előadás: új, eddig még nem publikált empirikus kutatási eredmények, az elméletalkotás új megközelítéseinek bemutatása;

szimpózium: egy nagyobb empirikus kutatásban elért egyéni eredmények, kutatócsoportban kidolgozott új elméletek bemutatása egy konkrét kutatás vagy téma köré szervezett előadásokkal;

vitaszimpózium: vita központú innovatív szimpózium. Abban tér el a hagyományos szimpóziumtól, hogy az előadók csak 5-5 percben mutathatják be prezentációjukat, a részletesebb anyagot a nagygyűlés honlapján előzetesen fel kell tölteniük. A felkészült vitavezető ezek alapján moderál hatékony, élénk vitát a résztvevők aktív bevonásával;

egyéni poszterbemutató: egy adott témakörben végzett kutatás eredményeinek, problématerületének áttekintő bemutatása posztertáblákon;

tematikus poszterműhely bemutató: kutatócsoportok, műhelyek közös témakörben végzett kutatásainak együttes bemutatása posztertáblákon;

műhelybemutató: szakmai képzések, technikák, iskolák, szakmai szervezetek bemutatkozása ötletes, egyéni módon kis termes műhelyekként vagy kerekasztal beszélgetés formájában.

A hagyományos szimpóziumok és a tematikus ülések előadásainak időtartama a szimpózium, illetve a tematikus ülés elnökének és az előadóknak a döntése alapján átlagosan kb. 15 perc, amit rövid megbeszélés és vita követ. A szimpózium, illetve tematikus poszterműhely vitavezetője (diszkutánsa) segíti elő, hogy aktív tudományos eszmecsere alakuljon ki az ülésen, illetve műhelybemutatón. A vitavezetőnek is regisztrált résztvevőnek kell lennie.

Tudástér – Dr. V. Komlósi Annamária: A veronai buszbaleset lélektani következményei – Katasztrófapszichológia

SZTE BTK, Pszichológiai Intézet

április 5, szerda, 12 óra

Várkonyi terem

 

A katasztrófapszichológia több évtizedes múltra tekinthet vissza, ám 2001. szeptember 11. óta hihetetlen iramban fejlődik. Mind elméleti, mind gyakorlati szempontból megtermékenyítő szerepe van a trauma- és kríziskezelés korábbi értelmezéseire és módszereire nézve. Legnagyobb értéke, hogy sok szempontból is interdiszciplináris. A pszichológusok és a társszakmák, valamint a nagyon eltérő kompetenciájú pszichológusok egymás közötti együttműködése egyaránt elengedhetetlen a hatékony beavatkozáshoz. Az MPT keretein belül már 2010 óta működik Katasztrófapszichológiai Szekció, ám a veronai buszbaleset ismét arra világított rá, hogy hazánkban még nagyon kevéssé ismert ez a műfaj mind a szakma, mind a döntéshozók, mind a laikusok előtt. Az információhiány pedig sajnálatosan hátráltatja a hatékony katasztrófa-krízis kezelést. Az előadás a konstruktív megoldások lehetőségeit kívánja bemutatni.

 

Minden érdeklődőt várunk szeretettel!

Tudástér – Must Anita: A kognitív rehabilitáció lehetőségei: non-invazív neuromoduláció és egyéb perspektívák

Must Anita
A kognitív rehabilitáció lehetőségei:
non-invazív neuromoduláció és egyéb perspektívák

Március 22, szerda, 12 óra, Pszichológiai Intézet, Várkonyi terem

A mindennapi funkciók ellátásában a kognitív mechanizmusok szerepe vitathatatlan, azok jelentős kihatással vannak az egyén szubjektív és objektív életminőségére, szociális „működőképességére”. Ezen működések érintettsége a neuropszichiátriai kórképek zömében számottevő. Jelenlegi vizsgálataink fókuszában a kognitív zavar és affektív tünetek pontosabb feltérképezése és utánkövetése áll major depresszióban és cerebrovascularis kórképekben. A post-stroke betegek 75%-ban manifesztálódnak depresszív tünetek illetve kognitív deficit, mely az életminőséget jelentősen rontja. A non-invazív neuromodulátoros technikák, így a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS), théta burst stimuláció (TBS) és a transzkraniális direkt egyenáram ingerlés (tDCS) ígéretes technikáknak imponálnak a hangulatzavar kezelésében, illetve a kognitív rehabilitációban. A non-invazív neuromodulátoros technikák kognitív funkciókra gyakorolt hatásának vizsgálatát egészséges alanyok bevonásával kezdtük. Ezt követően depresszív zavarban szenvedő páciensek affektív és kognitív tüneteinek objektivizálását végezzük a neuromodulátoros technikák alkalmazásával párosítva. Legfrissebb törekvéseink neuromoduláció (tDCS) és kognitív tréning alkalmazását egyesítik post-stroke, valamint egyéb agykárosodást követő kognitív maradványtünetek kezelése céljából. Reményeink szerint eredményeink hasznosíthatóak a klinikumban affektív és kognitív rehabilitáció céljából.

Tudástér – Perczel-Forintos Dóra – 2017. február 15. (szerda) 12-13-ig

A mindfulness (tudatos jelenlét) stresszcsökkentő módszert John Kabat Zin amerikai pszichológus fejlesztette ki. Az általa kialakított meditációra és kognitív viselkedésterápiás elemekre épülő módszer azóta már világszerte ismertté vált. Kutatások bizonyítják, hogy nemcsak a stressz csökkentésében, de a depresszió kezelésében is hatékony, oldja a szorongást, javítja a hangulatot. Az előadás során bepillantást nyerhetünk a módszer elméleti hátterébe, alkalmazási lehetőségeibe, terápiás tapasztalatokba valamint az MBCT hatékonyságát vizsgáló kutatások eredményeibe is